A lyoni székesegyház

A lyoni székesegyház nem a francia gótika legismertebb példája, mégis az ezt jellemző stílusok kiegyensúlyozott egybefonódása az egyik legszebb francia templommá teszi. A történelmi múltja pedig mindezt csak még érdekessé varázsolja. A hely jelentőségét csak növeli, hogy 1079-től a lyoni érsek Franciaország prímása, tehát a franciák esetében a lyoni Sz. János székesegyház ugyanazt a funkciót tölti be, mint Magyarországon az esztergomi bazilika.

 Lyon jelenlegi székesegyházát 1180-ban kezdték el építeni egy ugyanitt található korábbi, meroving kori templom helyére. A munkálatok az apszissal és a két kereszthajóval, illetve a főhajó első négy ívével kezdődtek, a 13. és 14. században a hajók utolsó négy ívével és a homlokzat aljával folytatódtak, majd 1481-ben, a homlokzatnál fejeződtek be, amikor elhelyezték ennek csúcsára az Atya szobrát. Ezt követően már csak az úgynevezett Bourbon-kápolna kialakításával történt jelentősebb változtatás. A stílus ennek megfelelőn változik, és az apszis román jellegétől eljutunk a homlokzat lángoló gótikájáig. Az épület több alkalommal is károkat szenvedett: 1562-ben a kálvinista csapatok pusztították (ekkor fejezték le a portálok szobrait); 1791-ben a középkori kórust rombolták le, viszont ezt 1935-1936-ban újjáépítették; majd 1944-ben elpusztult pár eredeti üvegablak.

A homlokzat és a székesegyház előtti tér a nyári lyoni fényjátékok egyik állandó helyszíne. Mi sajnos ezt nem láttuk, de mások fotói alapján csodálatos élmény lehet.

A bélelt kapukat 320 kő dombormű díszíti. Érdemes részletesen megcsodálni őket. A középső portál két oldalán 32-32 dombormű található, a két szélső bejáratot pedig mindkét oldalról 24-24 dombormű díszíti. Ezek az alábbiakat ábrázolják: a Teremtés (43 dombormű), Keresztelő Sz. János élete (16 dombormű), az évszakok váltakozása (12 dombormű), a csillagjegyek (12 dombormű), szentek élete, illetve egyéb különálló események (237 dombormű). A pontos listát francia nyelven itt találod. A jeleneteket mindig az ajtótól kifelé haladva, alulról felfelé kell olvasni. Ezt a sorrendet tovább komplikálja, hogy mindig a jobb oldalon kell kezdeni, majd az ajtók bal és jobboldalán található oszlopok domborművei váltakozva következnek egymás után. Ez az olvasási sorrend az üvegablakokra is érvényes.

A központi portál felett a Kabbala 72 angyala sorakozik (részben fej nélkül). A jobb oldali (déli) kapu feletti dísz valószínűleg Szűz Mária megkoronázását, a bal oldali (északi) portál feletti pedig valószínűleg Sz. Péter apostolt ábrázolta.

Az ellenhomlokzat és a két kereszthajó rózsaablaka 1241 és 1392 között készült. Mindegyiket a kékes-lila árnyalatok jellemzik, de az északi kereszthajó rózsaablaka melegebb, a délié pedig hidegebb tonalitású, hogy kompenzálja a napfényt.

A főhajó bal oldalán található szószéket a 13. században készítették.

A baloldali mellék- és kereszthajó találkozásánál 1661 óta működik az asztronómiai óra, amely minden nap 12, 14, 15, illetve 16 órakor még egy kisebb órajátékot is játszik. 1379-es az ezt megelőző szerkezet legkorábbi említése, viszont ezt 1562-ben elpusztították, hogy majd 1661-ben újjáépítsék.

A jobb oldali mellékhajóból nyílik az úgynevezett Bourbon kápolna. Ezt 1486 és 1500 között építették lángoló gótikus stílusban. Eredetileg Charles de Bourbon lyoni érsek utasítására, majd 1488-as halála után testvére, Pierre II de Bourbon herceg fejeztette be.

A székesegyházban több jelentős esemény is történt. 1245-ben IV. Ince pápa itt tartotta az I. lyoni ökumenikus zsinatot (a pápa ekkor szentelte fel a főoltárt). A zsinat öt témája közül a pápa és II. Hohenstauf Frigyes német-római császár és szicíliai király konfliktusa volt a legfontosabb. Habár a zsinat Antikrisztusként bélyegezte meg II. Frigyest, sehogy se befolyásolta a két fél küzdelmét. 1274-ben X. Gergely pápa itt tartotta a II. lyoni zsinatot, amely ideig óráig újra összekötötte a keleti és a nyugati kereszténységet. Ennek emlékére található a főoltár mellett a két kereszt. 1316-ban itt szentelték fel XXII. János pápát, akit a világtörténelem második leghosszabb konklávéján választottak meg (a leghosszabb 1268–1271 között egy 1006 napos sede vacanténak, vagyis pápa nélküli időszaknak vetett véget, a lyoni 821 napig tartott, a harmadik leghosszabb 1292–1294-ben pedig csak 9 nappal volt rövidebb). A lyoni konklávé eredetileg Carpentras városában kezdett ülésezni 1314. május 1-jén, majd Lyonban fejeződött be 1316. augusztus 7-én. 1600. december 13-án itt celebrálták IV. Henrik francia király és Medici Mária esküvőjét. 1622. december 12-én itt kapta meg a bíborosi címet a többek között Dumas Három testőr című regényéből ismert Richelieu kardinális. 1805-ben I. Napóleon császár és első felesége, Joséphine is megfordult itt, ugyanis a lyoni érsek Napóleon nagybátyja, Fesch kardinális volt. Ennek a rokoni kapcsolatnak köszönhető, hogy a székesegyház kincstárában található az a ruha, amiben Fesch bíboros 1804. december 1-jén egyházilag is megeskette Napóleont és Joséphine-t.

Látnivaló tehát van elég. Bármikor érdemes menni, de a decemberi fényfestés mellett azok a napszakok a legjobbak, amikor erősen és kissé oldalról süt a nap, mivel ekkor gyönyörűek a fények.

A képeket nagy felbontásban itt látod.