A Fourvière domb Lyon egyik
legrégebbi része: a gallo-római időszakban itt volt az
akropolisz. Maga a Fourvière név is erre utal, ugyanis ez a latin
forum vetus torzult
alakja (a bazilika a római kori Traianus-fórum helyén épült). A
középkorban a dombról a folyópartra költözött a lakosság, és
egészen a 19. századig itt a mezőgazdasági jellegű tevékenység
volt a meghatározó.
A dombtetőn emelt bazilika a mellette található fém toronnyal
együtt a város egyik meghatározó épülete, és a Mária-kultusz
19. századi megújulásának egyik példája. Keletkezésének másik
szimbolikus értelmezési lehetősége politikai jellegű: a vallás
diadala a lyoni kommün felett. Az építéshez az 1870-es
francia-porosz háború is hozzájárult, mivel ez megkímélte a
várost, így a város vezetése elkötelezte magát a templom
építése mellett. Mellesleg nem ez volt az első eset, hogy a
Szűznek tulajdonították a város megmenekülését: ez az 1643-as
pestis és az 1832-es kolera járvány esetében is így történt.
Ennek a hálának a jele a minden év december 8-án, a Mária
Szeplőtelen Fogantatásának ünnepe alkalmából tartott
Fényfesztivál, amely a Szűz Mária tiszteletére az ablakokban
meggyújtott gyertyák hagyományából nőtte ki magát.
A bazilika közadakozásból épült 1872 és 1884 között Pierre
Bossan tervei alapján. A belső terek kialakításával viszont csak
1964-re végeztek. A helyén már a 12. századtól ismert egy Mária
zarándokhely létezése, illetve a 19. században egy kápolna
helyére emelték a mostani templomot. Az itteni 1852-es Szűz Mária
szobor a bazilika egyik legrégebbi dekorációs eleme. A templomot a
korabeli historizmus határozza meg, de az épület a jóval
megszokottabb gótikus stíluselemek helyett a bizánci és román
építészet jellemzőit viseli magát. A helyiek hátára fordított
elefántként is emlegetik, miszerint az épület az állat teste, a
négy torony pedig a négy lába. Ezzel a profillal az építész
szándékosan törekedett arra, hogy a városi látkép egyik
jellegzetes elemévé tegye a templomot. A látogatók egy része
ennek megfelelően a magaslati pont előnyeit is élvezik: amikor
tiszta az idő és fel lehet menni a toronyba, akkor a Mont Blanc
csúcsát is láthatjuk a tetejéről.
Az épület alsó és felső templomból áll. A mozaikdíszítést
nagy valószínűséggel az építész palermói élményei,
pontosabban az ottani bizánci stílusú mozaikok inspirálták. A
felső templom északi falán található három mozaik Szűz Mária
szerepét az egyetemes egyházon belül, a déli falon található
három pedig a franciaországi egyházon belül mutatja be. A mozaik
díszítések egyik legellentmondásosabb darabjai azok, amelyek az
eretnekségeket mutatják be: ez a mostani békés egymás mellett
élés szellemében kiegészült egy márványtáblával, amelyben a
vallási felekezetek hitet tesznek amellett, hogy túllépnek
fájdalmas történelmükön.
A Máriához kapcsolódó történetek és szimbólumok mellett a
másik leggyakoribb téma az angyaloké: találunk itt kerubokat,
őrangyalokat, imádkozó, térdeplő és éneklő angyalokat. A
három kupola díszítése Szűz Mária és a Szentháromság
kapcsolatát ábrázolja.
Az altemplomot Szent Józsefnek szentelték. Habár a főbejárat
felől is megközelíthető, ezt az ajtót sohase használták: a
felső templom jobb oldaláról vezet le ide egy lépcső. Ha a felső
templomnál az eretnekségek, itt a hét főbűn mozaikja díszíti a
padlózatot. Itt elég sok a befejezetlen építészeti elem, illetve
azon se csodálkozzunk, ha ezeken plébániák neveivel találkozunk:
ezek adományaiból épült az adott rész.
Mindenkinek ajánljuk a templom látogatását, jórészt ennek
egyedisége miatt. Ha pedig már feljutottunk ide, akkor tekintsünk
le a szomszédos teraszról a városra is: kevés hasonlóan jó hely
létezik, ahonnan ennyire belátható lenne Lyon történelmi
központja.
A képeket nagy felbontásban itt látod.
