2017. december 27., szerda

A Fourvière bazilika Lyonban


A Fourvière domb Lyon egyik legrégebbi része: a gallo-római időszakban itt volt az akropolisz. Maga a Fourvière név is erre utal, ugyanis ez a latin forum vetus torzult alakja (a bazilika a római kori Traianus-fórum helyén épült). A középkorban a dombról a folyópartra költözött a lakosság, és egészen a 19. századig itt a mezőgazdasági jellegű tevékenység volt a meghatározó.
A dombtetőn emelt bazilika a mellette található fém toronnyal együtt a város egyik meghatározó épülete, és a Mária-kultusz 19. századi megújulásának egyik példája. Keletkezésének másik szimbolikus értelmezési lehetősége politikai jellegű: a vallás diadala a lyoni kommün felett. Az építéshez az 1870-es francia-porosz háború is hozzájárult, mivel ez megkímélte a várost, így a város vezetése elkötelezte magát a templom építése mellett. Mellesleg nem ez volt az első eset, hogy a Szűznek tulajdonították a város megmenekülését: ez az 1643-as pestis és az 1832-es kolera járvány esetében is így történt. Ennek a hálának a jele a minden év december 8-án, a Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepe alkalmából tartott Fényfesztivál, amely a Szűz Mária tiszteletére az ablakokban meggyújtott gyertyák hagyományából nőtte ki magát.
A bazilika közadakozásból épült 1872 és 1884 között Pierre Bossan tervei alapján. A belső terek kialakításával viszont csak 1964-re végeztek. A helyén már a 12. századtól ismert egy Mária zarándokhely létezése, illetve a 19. században egy kápolna helyére emelték a mostani templomot. Az itteni 1852-es Szűz Mária szobor a bazilika egyik legrégebbi dekorációs eleme. A templomot a korabeli historizmus határozza meg, de az épület a jóval megszokottabb gótikus stíluselemek helyett a bizánci és román építészet jellemzőit viseli magát. A helyiek hátára fordított elefántként is emlegetik, miszerint az épület az állat teste, a négy torony pedig a négy lába. Ezzel a profillal az építész szándékosan törekedett arra, hogy a városi látkép egyik jellegzetes elemévé tegye a templomot. A látogatók egy része ennek megfelelően a magaslati pont előnyeit is élvezik: amikor tiszta az idő és fel lehet menni a toronyba, akkor a Mont Blanc csúcsát is láthatjuk a tetejéről.

Az épület alsó és felső templomból áll. A mozaikdíszítést nagy valószínűséggel az építész palermói élményei, pontosabban az ottani bizánci stílusú mozaikok inspirálták. A felső templom északi falán található három mozaik Szűz Mária szerepét az egyetemes egyházon belül, a déli falon található három pedig a franciaországi egyházon belül mutatja be. A mozaik díszítések egyik legellentmondásosabb darabjai azok, amelyek az eretnekségeket mutatják be: ez a mostani békés egymás mellett élés szellemében kiegészült egy márványtáblával, amelyben a vallási felekezetek hitet tesznek amellett, hogy túllépnek fájdalmas történelmükön.
A Máriához kapcsolódó történetek és szimbólumok mellett a másik leggyakoribb téma az angyaloké: találunk itt kerubokat, őrangyalokat, imádkozó, térdeplő és éneklő angyalokat. A három kupola díszítése Szűz Mária és a Szentháromság kapcsolatát ábrázolja.


Az altemplomot Szent Józsefnek szentelték. Habár a főbejárat felől is megközelíthető, ezt az ajtót sohase használták: a felső templom jobb oldaláról vezet le ide egy lépcső. Ha a felső templomnál az eretnekségek, itt a hét főbűn mozaikja díszíti a padlózatot. Itt elég sok a befejezetlen építészeti elem, illetve azon se csodálkozzunk, ha ezeken plébániák neveivel találkozunk: ezek adományaiból épült az adott rész.



Mindenkinek ajánljuk a templom látogatását, jórészt ennek egyedisége miatt. Ha pedig már feljutottunk ide, akkor tekintsünk le a szomszédos teraszról a városra is: kevés hasonlóan jó hely létezik, ahonnan ennyire belátható lenne Lyon történelmi központja.




A képeket nagy felbontásban itt látod.