Május
utolsó hétvégéjén a nyárias időjárás sokakat csábít a
vízpart közelébe. A szezonnyitás alkalmával mi a Balaton mellett
pihentük ki a hétköznapok fáradalmait, ahol Balatonalmádira
és Felsőörsre látogattunk
el.
Szombaton
korán indultunk, hogy legyen turistáskodhassunk még, mielőtt
elfoglaljuk a szállást, de Balatonakarattya és Balatonkenese
magasságában tartottak egy triatlon versenyt, ami miatt szakaszosan
lezárták a 71-es utat. Ezt nem lehetett elkerülni, mert a 710-est
útépítés miatt zártak le, így csak ebédidő előtt érkeztünk
a szállásunkhoz. Sebaj, a beígért eső elmaradt, így délután
egy jót csobbantunk, majd megnéztük a Balatonalmádival szomszédos
település Árpád-kori templomát.
Felsőörsi
falu barátságos, hangulatos fő utcáján felfelé haladtunk,
amikor is a Miske és a Malom-völgy sziklái között, a domb
tetején megpillantottuk a lillás vörös kőből épült templomot,
amely már első pillantásra lenyűgözött minket. Álmélkodás
közben vettük észre, hogy egy idős hölgy közeleg, aki
kinyitotta a templomot, és mondott pár érdekes információt is a
helyről. Amúgy az egyházi épület környéke egy rendezett,
kavicsokkal borított tér, ahol nem álltuk meg, hogy ne tegyünk
zsebre pár kavicsot a gyűjteményünkbe.
Régen
Örs falu állt itt. A települést az akkori kőfejtő telepei miatt
Vágó-Örsnek, Kővágó-Örsnek is hívták, később a falu ketté
vált Alsóörsre és Felsőörsre.
A
12. század végén az Örs család alapította meg a felsőörsi
prépostságot, majd ebben a században a templom építése is
elkezdődött. A kegyura évszázadokon keresztül a Batthyány
család volt (az Örsöktől származtak), és ennek is a hercegi
ága. A Mária Magdolnának szentelt templom épületét a háborúk
és a rabló támadások sem kímélték, emiatt többször át is
kellett építeni. Többek között ennek a felújítása is Padányi
Bíró Márton veszprémi prépost, majd püspök nevéhez kötődik.
1943-ban a Műemlékek Országos Bizottsága segítségével sikerült
megmenteni a teljes pusztulástól.
Az
átépítések előtt még egyhajós templom nyitott
oldalcsarnokokkal, pilléres karzatokkal rendelkezett. Az utóbbiakat
később egyszerűbb szerkezetre cserélték. Szerintünk a templom
egyik legszebb dísze a bélletes kapu, de a homlokzat is nagyon
tetszett. A timpanonnal záródó bejárat felett faragványokra
lettünk figyelmesek, amelyeken templomalapító család tagjait és
az áldást osztó püspök alakját örökítették meg.
A
kapu két oldalán látható kapuőrző oroszlánok már meglehetősen
elkoptak, de legalább korabeliek, és kevés ilyen maradt fenn a
volt hódoltsági területen.
A
másik különlegességet a templomhomlokzat második szintjén
találjuk: az oromzatos, félköríves, egymástól kettős csomóval
elválasztott nyílások igazán eredetiek. Az Árpád-kori román
stílusra jellemző Herkules-csomónak
nevezett díszítés – a hiedelmek szerint – a rossz szellemek
elleni védekezésre szolgált. Ilyen díszítés forma
Magyarországon még Pannonhalmán fordul elő, de a felsőörsi
maradt meg leglátványosabban.
A
ma látható háromhajós templom félköríves szentély-apszissal,
két egyenes záródású, dongaboltozatos mellékhajóval és
ikerablakokkal rendelkezik. A sekrestyét később építették
hozzá, amelyben szép freskórészletek láthattunk. A
kváderkövekből épült torony második szintjén látható
nyolcszögű díszítés már a 14. századból származik és a
gótikus stílust idézi. Az évek során bevakolt tornyokat és
párkányokat Vurglich Ágoston prépost 1895-ben tisztíttatta meg a
vakolattól. Biztonsági okokból a toronyba nem lehet felmenni,
pedig szívesen megcsodáltuk volna innen a balatoni panorámát.
A
templom belseje is őriz kincseket: az előtérben van egy faragott
kereszt, amelyet
Mészáros Mihály faragott.
Az
előcsarnok egyik díszítő eleme a román kori sírzárkő. A
baloldali oldalcsarnokban Bűnbánó Magdolna kora 18. századi
szobra található.
A
gazdagon díszített főoltár és a bal oldalon látható szószék
barokk stílus jegyekkel rendelkezik. Az 1743-ban készült szószéken
a négy evangélista szobra található. Az
alján egy gyümölcs formájú díszítés látható.
A
szentélyben Biró
Márton főpapi trónusát
láthattuk, amelyet Szent
Márton lovas képe
ékesít.
A
főoltár Mária
Magdolnát ábrázolja,
amelyen a „Grandia
mala mea” (az
én sok szenvedésem) felirat látható (ez Padányi Bíró Márton
küzdelmeire utal, és amilyen harcos természetű volt, nemcsak
egyházszervezési okokból került konfliktusba sok-sok
kortársával).
A
török háborúk okozta tüzek miatt a főhajó és az emeleti
mennyezetet tönkre ment, de 1736 és 1737 között sikerült
helyreállítani. Az árkádívvel megtört főhajó karzatának
nyílásait is másképpen renoválták. A mennyezet boltozatot
kapott és a toronyablakok kivételével a román stílusú
nyílásokat befalazták, de ez belülről – szerintünk –
hangulatos és különleges színvilágot kölcsönöz a
mellékcsarnokoknak.
A
jobboldali csarnokban Szegedy
János prépost
nyugszik.
A
baloldaliban a Bűnbánó
Magdolna szobron kívül
érdemes megemlíteni az itteni fülkesírokat is,
amelyek arra utalnak, hogy a torony aljában lehetett az Örsi család
temetkezőhelye (a régészeti feltárások alkalmával összesen 38
sírt tártak fel itt).
A
karzaton eredetileg egy kicsi ötregiszteres orgona állt, ami ma már
géppel működik. A templomtér jó akusztikája miatt nyáron
hangversenyeket is tartanak. A karzat diadalívén „Megdicsőítette
és megdicsőíti Isten e sziklát"
szöveg olvasható latinul. A diadalív közepén az Örsi család
utódai, a Batthyány
család
címere figyelhető meg. A kronosztikonban
(a latin nyelvű verses felirat, melynek kiemelt betűit összeadva
évszámot kapunk) az 1747-es évszám az újjáépítés végét
jelzi.
A
jobb oldali karzat Szent
Rozália
oltárképét Niklesz
prépost
rendelte meg 1833-ban. Látható még itt egy Madonna-kép,
melyet Szoldatics
Ferenc
1854-ben készített. Az oldalkarzaton található Mária
Magdolna
oltárképét Hermann
János
készítette 1868-ban, ez a kép 1943-ig a főoltárnál volt.
A
templomban még láttunk egy 19. századi Szent Családot ábrázoló
képet és egy fogadalmi képet is.
A
templom mellett egy borospincét is felfedeztünk, melynek környezete
tele volt kaktuszokkal, fűszernövényekkel és nem utolsó sorban
levendulával.
Illatfelhők
mámorában indultunk vissza a szállásra. Útközben a templomról
beszéltünk, amely szerintünk kihagyhatatlan, ha erre jártok. Még
mi is biztosan visszatérünk, mert rengeteg látnivalót fedezhetünk
fel a környéken, hiszen a Balaton vidéke nem csak vízi
paradicsom.
A
vacsora után kisétáltunk a Balatonalmádi mólóra, ahol a
vérszívók csipkedésével nem törődtünk, mert a figyelmünk a
szép esti fényekre terelődött.
A
hangulatot fokozta a békák zenéje és a szezont nyitó tűzijáték
látványa is remekül zárta az esténket. Ezt csak megkoronázta,
hogy a hold is tette a dolgát: Siófokról elindult felénk az
ezüsthíd.
Köszönjük
az élményt.
A
reggeli órákban még néhány fotó erejéig sétáltunk a part
mentén, majd elindultunk a családi találkozónkra Balatonlellére,
ahonnan már haza vezetett az utunk.
Nekünk
nagyon tetszettek a látottak. Reméljük, hogy beszámolónk
másoknak is kedvet csinál a kiránduláshoz.
