A nyitás részeként a kulturális intézmények egyre másra fogadhatják a látogatókat, így az egyik kedvenc várunkkal ünnepeljük ezt a lehetőséget. A zárás előtt az őszi szünetet kihasználtuk arra, hogy ellátogassunk kedvelt helyeinkre. Október végén így Siklóson nosztalgiáztunk, hiszen a városban már többször jártunk gyerekkorunkban, illetve közösen is. A történelmi város fő látnivalója a vár, ahol megelevenedik a múlt. Nyaranta rengeteg programmal, várjátékokkal csalogatják a kicsiket és nagyokat és reméljük 2021-ben ez a sorozat folytatódik majd. Addig is olvassátok írásunkat kedvcsinálóként, illetve a vár dolgozói által készített reklámklipet is érdemes megnézni. A legutóbbi látogatásunk alkalmával az egyik sikeres programsorozatukat a „Történelmi korok" fesztiválját néztük meg. Most viszont inkább a vár részeire, belső tereire, kiállításaira voltunk kíváncsiak. A nap folyamán váron kívül még egy érdekes történelmi helyet is megnéztünk, amely a török hódoltság után maradt ránk. Ha erre jártok Malkocs bej dzsámiját is érdemes megnézni.
Siklós Baranya megyében a Villányi-hegységtől délre, az Alföld legnyugatibb részén fekszik. A vár pedig e hegység déli lábánál egy kisebb dombon magasodik fölénk. A város középkori útszerkezete a mai napig megmaradt, így a szűk utcák miatt a forgalmasabb időszakban kevesebb parkolóhelyet lehet találni, de nem lehetetlen. Mellesleg, ha családban kutya is van, nyugodtan hozzátok magatokkal, mert a vármúzeum kutyabarát. A nyitvatartásról és a jegyárakról a vár honlapján minden friss információt megtaláltok.
Az építmény már közel 750 éves, mégis Magyarország egyik legjobban megmaradt várkastélya. A 13. században a környék a Kán nemzetségből származó Siklósi (Soklyósi) nemesi család birtokához tartozott, majd több nemesi család is szerette volna elfoglalni, de a tulajdonosok rendre visszaverték a betolakodókat. Amikor viszont szembefordultak az uralkodóval, Luxemburgi Zsigmond elkobozta tőlük a birtokot és ezt pár évvel később a Garaiaknak adományozta, akik bővítették a várat. Több főnemesi család 1401-ben Zsigmond ellen lázadt és a király Visegrád után itt is raboskodott. Viszont Garai Miklós tanácsára Zsigmond visszakapta uralkodói hatalmát és a kettejük egyességét megerősítették, amikor Cillei Hermann két leányát vették feleségül. A további években a vár szerkezetét tovább erősítették és még Hunyadi János erdélyi vajda sem tudta bevenni. Mátyás király fiának adományozta a várat, ami a 16. század elején már Perényi Imre és felesége, Kanizsai Dorottya birtokába került. Ők reneszánsz stílusban építette át a várat, ekkor fejezték be olasz szobrászmesterek segítségével a várkápolnát.
A török hódtoltság felszámolását követően katonai jelentőségét a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el. A császárhoz hű birtokosok miatt csak a belső tereket formálták át így maradhattak épen a vár falai. A 18. században a Batthyány család, majd gróf Benyovszky Móric örökölte meg a várkastélyt. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza pedig a Honvéd Kincstárnak adta el a várat. A második világháború alatt hadifoglyokat őriztek falai között, majd kollégiummá, tiszti üdülővé alakították át, de sokáig gazdátlan maradt. A romlásnak induló vár régészeti feltárása 1955-ben kezdődött meg. 10 évvel később itt forgatták a nagy sikerű, 1964-ben bemutatott „Tenkes kapitánya” című sorozat, melyben a város díszpolgára, Zenthe Ferenc játszotta a főcímszerepét. Ennek emlékét egy külön kiállító tér is őrzi. A sorozat ugyan óriási károkat okozott a kuruc-labanc ellentét és a Rákóczi szabadságharc objektív bemutatásában, de ma is sikeresen reklámozza a várat. Sőt! 2009-ben három éven át még musical formájában is eljátszották a híres kapitány történetét és az édesszájúak örömére tortát is neveztek el róla.
A vár több szárnyból áll, az alsó részében a várbörtönt és a kínzókamrát nézhetjük meg (lásd fent). A várbörtön figuráit élég élethűre formálták, sőt a bátrabbak néhány kínzóeszközt is kipróbálhatnak egy fotó erejéig. A cellák kicsik és puritánok, de különbséget fedezhetünk fel a nemesi és az alacsonyabb rangú rabok cellái között. A vár több részén bábuk segítségével elevenítenek meg történelmi személyeket: például Luxemburgi Zsigmondot és Kanizsai Dorottyát. A gyerekek és gyereklelkű felnőttek kipróbálhatják a lovagi felszereléseket. A déli szárny legszebb része a gótikus zárt erkély, amelyet 15. században építettek (lásd lent).
Siklóshoz a bor is kapcsolódik így egy bormúzeumot és boltot is kialakítottak az alagsorban. Nem kötelező vásárolni, ha csak ki szeretnének próbálni a borokat, borlekvárokat és egyéb terméket, akkor is érdemes betérni. A Villányi Borvidék 20 kiváló borászának borait kínálják az érdeklődők számára.
A földszinten a reneszánsz korszakba csöppenhetünk be. A 17-18 századi bútorokkal és szőnyegekkel töltötték fel a helyiséget. Az emelet négy teremből áll, amely Zsigmond uralkodásától a török korszakig mutatja be a fegyvereket, használati tárgyakat, ruhákat. Kanizsai Dorottya imafülkéje is itt található, ahol figurális festés maradványai láthatóak. A második emeleten vártörténeti kiállítás és a két világháború eszközeit állították ki (lásd fent). Siklóson jelentős a szerb és a horvát nemzetiségű közösség, így az ő életükbe is betekinthetünk az egyik teremben (lásd lent).
A zárt erkély mellett a másik kedvenc helyünk a keleti és déli szárny találkozásánál található gótikus várkápolna, habár a földszintről is megközelíthető ez a helyiség. A vár két tulajdonosa, gróf Batthyány Kázmér és gróf Benyovszky Móric is itt nyugszik A kápolna a 15–16. század fordulóján épült. A bejárata a freskói és boltíves mennyezete mai napig esküvőknek ad helyet. A sekrestyében pedig egyháztörténeti kiállítást nézhetünk meg.
Az említett állandó kiállítások mellett időközönként más más tárlatot állítanak ki a keleti szárnyban, ahol a magyar rendőrség történetébe pillanthatunk bele „100 ÉVES A magyar rendőrség” címmel. A vár belsejében a keleti és északi szárny között figyelmesen nézzetek a lábatok alá mert az üvegpadlók alatt a 15 századi szobamaradványokat láthattok. Ha végigjártatok mindent és megszomjúhoztok, megéheztek, akkor érdemes az északi szárny emeletén betérni a szépen felújított Zsolnay dísztárgyakkal díszített kávézóba, és a teraszon is sétáljatok, mert pazar a kilátás, sőt fentről is gyönyörködhettek Kanizsai Dorottya kertjében. Mondjuk ez nyáron még szebb a rózsákkal (lásd fent).
A vár látogatása során nem csak nosztalgikus élménynek voltunk részese, hanem felfedeztünk új részeket is, és még biztosan visszatérünk ide. A dzsámi látogattatása előtt még elmentünk ebédelni, de a kiszemelt étterem zárva volt, így a közeli Harkányban a Tenkes csárdában fogyasztottuk el a finom ebédet. Majd visszatértünk Sikósra, ahol megkóstoltunk a már említett tortát és a nap zárásaként megnéztük a dzsámit.
A mecsetet Evlija Cselebi 17. századi beszámolója szerint Malkocs bég építette a 16. században és a minaret, iletve az előcsarnok kivételével máig fennmaradt. A további évek során többször átépítették és a 19. századra teljesen elveszítette jellegét és a közeli házakba beépült. 1969-ben régészeti feltárások után felfedezték, de műemléki helyreállításra csak 1990-es évek első felében került sor. Majd a felújítás után 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat. Feltárásakor kváderfestéses vakolatot, az eredeti ablakokat és néhány eredeti festést fedeztek fel, illetve a bejáratának idomtéglából falazott kerete is különleges. A dzsámit ma belépőjegy ellenében látogathatják a turisták, de a kisebb iszlám közösség imahelyként is használja. Nekünk a felújított kupolaszerkezete mellett a kiállított használati tárgyak tetszettek. A karzatról pedig gyönyörködtünk a gyönyörű szőnyegekben.
A nyitás jegyében a sok magyarországi kedvenc helyszín közül nem véletlenül ajánljuk Siklóst, hiszen a vár nem csak egy múzeum. A település sokszínű turisztikai kínálatának köszönhetően itt minden korosztály jó érezheti magát. Mielőtt ellátogatok a városba, ezen a honlapon sok információt találtok. Addig is nézzetek meg az itt készített képeinket is.
A vár külsejéről.
A kiállításról.
A dzsámiról.
