Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, ismertebb nevén Sissi nem szerette a bécsi udvart. Az anyósa basáskodása és a merev etikett se segített a beilleszkedésben, ráadásul házassága se volt kifogástalan, így amikor tehette menekült. Hol Korfura, hol Madeirára, vagy még ezeknél is egzotikusabb helyekre. A lovaglás és a természetközeli helyek felkeresése mindent felülmúlt Sissi szemében, így egy idő után Ferenc József is megpróbálta hazaédesgetni a feleségét azzal, hogy Bécs mellett is építtetett egy olyan bensőséges villát, amely Sissi ízlésének megfelelt. Még a vakondtúrásokat is el kellett tüntetni, hogy a lovaglás a lehető legideálisabb terepen történjen! A nagybetűs „TERV” eredményeképpen született a Hermesvilla, ahol Sissi végül évente sohase töltött többet egyhuzamban 10 napnál. Az már csak egy újabb pikáns részlet, hogy a „TERV”, vagyis egy magánjellegű akció megvalósításához állami forrásokat használt fel az uralkodó.
Az épületet Carl von Hasenauer, a Ringstrasse híres építésze jegyezte, és a munkálatok 1882–1886 között zajlottak. Az építész egyszerre dolgozott a villán, illetve a Maria Teresien Platz-ot két oldalról határoló reprezentatív múzeumépületen: a Kunshistorisches és a Naturhistorisches Museum-on is. A Hermesvilla, vagy ahogy Sissi nevezte, az „álompalota” belsejének, és a császári lakosztályok kialakításában viszont a historizmus neves képviselői is segédkeztek (például Franz Matsch, Hugo Charlemont, Georg és Gustav Klimt). Valóban, ez a Klimt az a Klimt. Gustav Klimt neve hallatán a Csókot, és egyéb agyonreklámozott műveket szoktak emlegetni, de Klimt-et 1896-os „forradalmi megújulása” előtt igazából hagyománytisztelő akadémikus festőként tartották számon.
A villa akkoriban nem is képezte Bécs részét: a területet a város szélén található császári vadasparkból hasították ki. Az épület nagypolgári jellegű, nem uralkodói reprezentációra készült: ezzel is magánjellegét hangsúlyozták. Nevét az előtte található Hermész szoborról kapta (lásd balra fent), amelyre amolyan védelmezőként tekintettek. A kert nem egy hagyományos díszkert, inkább a funkcionalitás számított. Ennek jegyében szinte minden a lovaglásról szól: Sissi istállóit a spanyol lovasiskola ma is használja. Ez persze egyáltalán nem akadályozta meg a dekoratív elemek beépítését: legyenek ezek a vasszerkezetű lugas elemei (lásd fent), vagy a jópofa szökőkutak (lásd lent).
Sissinek tetszett a hely, de legfeljebb május-júniusban fordult meg itt lánya, Mária Valéria társaságában, aki később megörökölte a helyet. Sissi halála után Ferenc József elhanyagolta a villát, így a Habsburg uralom utolsó éveiben már eléggé mellőzött épületnek számított: 1911-ben el is adták az Udvari Kincstárnak. Az első világháború éveitől egészen 1926-ig Hatvany Lajos báró bérelte és lakta a villát, és fogadta többek között a magyar irodalmi élet nevezetes személyiségeit. 1927-ben megnyitották a nagyközönségnek, és múzeum lett belőle, de a második világháborút követően a szovjet csapatok kifosztották, és komoly sérüléseket szenvedett, így a bécsiek a lebontásának a gondolatával is eljátszottak. Bruno Marek bécsi polgármester vezetésével kezdték el a villa megmentését célzó restaurálást, amelyre 1965–1970 között került sor. Ekkor a bécsi Városháza tulajdonába került, és 1969-től újra múzeumként várja a látogatókat.
Nem maradt meg minden bútor, de ettől még szép és érdekes. A hálószoba például szinte teljesen olyan, mint eredetileg volt: a díszes barokk ágy Mária Terézia korából származik, és az alsó-ausztriai Amstetten közelében lévő Strengbergből került ide (lásd lent).
A klasszikus kultúra iránti vonzódás jeleként volt pompeji mintákat felvonultató szoba, illetve Sissi testtudatos gondolkodásának megfelelően tornaszoba is. A kiállítás főleg az első emeletet foglalja el, ahol vagy eredeti bútorok, tárgyak, vagy fotók segítenek a hely történelmének és lakói szellemiségének megidézésében. A rekonstrukcióban sokat segítettek Rudolf Lechner fotói, aki a császári család kérésére mindent aprólékosan megörökített Sissi halálát követően.
A villához közel van az állatkert, így a park bejárata melletti parkoló általában tele van. Ez persze senkit se zavarjon, pár méterrel többet mindenki bevállal, ha ide készül, hiszen a villa is eleve egy park közepén található, ahova csak gyalog mehetünk be. November elejétől március végéig a hely zárva! Ezt követően viszont mindazoknak ajánljuk, akik a kisebb, jobban emészthető, nem annyira zsúfolt Habsburg-emlékhelyek iránt érdeklődnek Bécs városában.
Itt találtok további fotókat a villa külsejéről, illetve az azt övező parkról.
Itt pedig a villa belsejéről.
