2022. május 14., szombat

Neogótikus mesekastély Nádasdladányban

Legfrissebb blogbejegyzésünkkel az egyik legszebb magyarországi Tudor-stílusú kastélyba invitálunk Benneteket. Gyerekkorotokban biztosan elképzeltétek milyen lehet egy mesebeli kastély: szerintünk a nádasladányi pont ilyen. Nemrég felújították, így visszanyerte korabeli szépségét, de az épület a renoválás előtt is népszerű volt a filmesek világában. Például az „Underworld”, a „Borgiák” és a „Drakula” sorozat néhány jelenetét, „A láperdő szelleme” című 1984-es magyar mesefilmet, a „Gyertyák csonkig égnek” című magyar filmet, illetve Magyar Golgota jeleneteit is itt forgatták. Mi sem először voltunk a településen. 2017 tavaszán, a nagy felújítás kezdete előtt, majd a megnyitás után próbáltunk szerencsét. 2021-ben viszont egy rendezvény miatt csak a kerítésig jutottunk, ahol elolvashattuk a tájékoztatást, majd eltelt közel egy év, és végre találtunk időt, hogy újra szerencsét próbáljunk.

A kastély Székesfehérvár közelében található, megközelítése könnyű, ráadásul a parkban parkolóhelyeket is kialakítottak. Induláskor féltünk, hogy nyakunkba szakad az ég, de érkezésünkkor már csak a drámai hátteret adták a felhők, és a kastély természetes megvilágítása még látványosabb lett. Miután megcsodáltuk a csipkézett homlokzatot a park felé vettük az irányt, melynek központjában a tó áll egy kis romantikus szigettel. Ez mai napig népszerű esküvői helyszín kreatív fotózások alkalmával.

A vízesés is romantikus, de elsősorban az oxigénellátásban van fontos szerepe. A parkot a 19. század végén alakították át angolparkká Kálmán János, Berger János főkertészek segítségével. Séta közben a tó melletti dombon egy bástyaszerű építményre lettünk figyelmesek: ez nem egy őrtorony, hanem egy víztorony. Reginának különösen tetszettek a park kacskaringós ösvényei, ahol rengeteg fa és növényfajta látható, amelyet úgy alakítottak ki mintha egy botanikus kertben lennénk. Egykor a parkot más épületek is határolták (templom, pálmaház, istállók, kocsiszín, egy parasztház, ahol a Nádasdy gyerekek játszottak), de ezek nem maradtak fenn.


Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg a ladányi birtokot, amelyet ekkor még Sárladány néven emlegettek, majd a család kérelmére átneveztek Nádasdladányra. A családfő ezután egy neobarokk stílusú kis kúriát épített, de halála után fia, Ferenc 1873-ban Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti műépítész tervei alapján átalakíttatta, bővítette, modernizálta az családi fészket. Ferenc feleségével, Zichy Ilonával együtt tervezett mindent. A kastélyba bevezették a vizet, a gázvilágítást, telefont, illetve kiépítették a csatornahálózatot is. Érdekes látvány volt számunkra a mosdó helyiség, ahol a WC is központi helyen van.

A fűtés is modernnek számított, a kályhák és a kandallók mellett tőzegkazán is biztosította a meleget. A legszebb kandallót az Ősök csarnokában láthattuk. Itt megismerhettük a családtagokat, és a hatalmas kovácsoltvas csillárok is ámulatba ejtettek minket.

Mi mégis a Hauszmann Alajos tervei alapján készült könyvtárat tartjuk a legszebbnek. Lehet ez szakmai ártalom, de itt a könyvtári bútorok, könyvek mellett a belsőépítészeti kialakítások lenyűgöztek. Sokáig ámultunk a kazettás mennyezet, a csavart oszlopok és a galérián látható kovácsoltvas korlát előtt. Az állomány is szenzációs. A kép- és könyvgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van. A 25 ezer kötetes könyvtárból közel másfél ezer darabot hoztak vissza.

A felújítás során igyekeztek a látogatok sokrétű igényét kielégíteni. Például rengeteget dolgoztak azon, hogy az előcsarnokban a mozaikpadlót helyreállítsák. Persze az előtérnek az emeleti része az, ami inkább tetszett.

A kiállítótermekben becsempésztek egy kis interaktivitást is. A gyerekek számára múzeumpedagógia foglalkozásokat tartanak és az egykori grófi gyerekek lakosztályában játszhatnak különböző egykori játék replikáival. A modern technika segítségével betekintést nyerünk család hétköznapjaiba, mindezt akár játékosan is applikáció segítségével. A virtuális idegenvezetőt ezen a linken tölthetitek le.

A főúri családokhoz hozzátartozott a vadászat, bálok, a vendéglátás is. A biliárd szoba (lásd fent) vadászati ereklyéi, az üvegház és a kávézó bútorai, díszei (lásd lent) pedig Nádasdy család kifinomult ízlésére utalnak.

Reginának különösen tetszett Zichy Ilona lakosztálya, ahol több a grófnőhöz kapcsolódó női ruhaneműt, tárgyat fedeztünk fel.

Sok más épülethez hasonlóan a háború után a Nádasdy-kastély is üresen maradt, majd kifosztották, majd az állaga is romlott. Csupán 1993-ban nyilvánították műemlékké, majd elindult a felújítási folyamat. 2018-ig csak kisebb munkálatokat tudtak elvégezni, de a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül 2021 augusztusa óta újra látogatható. A megnyitón az utolsó Nádasdy leszármazott, gróf Nádasdy Borbála írónő is részt vett és a mai napig részt vesz a kastély ügyeiben.


Reméljük ezzel a kis ízelítővel felkeltettük a figyelmeteket és ellátogattok ebbe a kastélyba. Érdemes többször eljönni, mert újdonságokat is felfedezhettek. A mai napig találnak eredeti családi ereklyéket, amit megmutatnak a nagyközönségnek. Például a napokban egy antik ezüst ékszer dobozt és egy Nádasdy címeres ezüst tálcát mutattak be.


Itt találhatók további fényképek a kastélyról és a parkról.

2022. május 8., vasárnap

Zichy-kúria és emlékmúzeum Zalán

Somogy megyében van egy Zala nevű település, a falu közepén pedig a festő és illusztrátor Zichy Mihály kúriáját találjuk. Ezt az emlékhelyet nem sokan ismerik, pedig nemcsak fontos, hanem gazdag is, így írtunk egy beszámolót élményeinkről, hogy reklámozzuk. Végülis a blog erre való: ötleteket adunk olvasóinknak.

A Zichyeké elég népes család, tagjait sokféle tehetséggel áldotta meg a sors. Voltak közöttük politikusok, diplomaták, gazdasági szakemberek, de csak egy Zichy van, akit az egész világon ismernek. Zichy Mihály 1827-ben született a családi kúriában, Zalán. Művészi tehetsége korán megmutatkozott, viszont jövőjét tekintve biztosra ment, ugyanis jogi tanulmányai mellett tanult Pesten Marastoni Jakabtól. Marastoni a romantika egyik elfeledett mestere, akinek a magyar festőművészek az első iskolai jellegű festőképzés megteremtését köszönhetik: például Zichy Mihály mellett Lotz Károly is nála tanult. A fiatal Zichy Mihály végül beutazta fél Európát, évtizedeken át az orosz cári udvarban dolgozott, neve viszont itthon két másik személyével forr össze: Madách Imre, illetve Arany János díszes kiadású műveit ő illusztrálta. Zichy európai ismertsége ellenére fontosnak tartotta hazai gyökereit, így Mihály családja, vagyis félig észt, félig orosz felesége, három lánya és egy fia 1866-ban költözött Szentpétervárról Zalára, a szülőházba: ez a ma is látogatható Zichy-kúria.

A család főleg nyáron használta az épületet, mert télen Budapesten tartózkodtak. Ennek ellenére a birtok fontos szerepet töltött be az életükbe, Zichy Mihály is aktívan töltötte itt az időt: ezért is építtette át bátyja műteremmé a családi üvegházat, amely 1880 óta ebben a formában várja a látogatókat. A rendetlenség csodákat rejt, így érdemes alaposan megfigyelni minden részletet, amelyek közül párat külön fotón is megörökítettünk. Fontos kiemelni, hogy mindegyik darab a művész szentpétervári lakásából származik.

A család teljesen tisztában volt Zichy Mihály munkásságának fontosságával, így a műtermet már ők nyilvánították Zichy Mihály Ereklyemúzeummá 1927-ben. A kiállított segédletek, vázlatok, bútorok mind eredetiek, ezeket a család mentette háborúktól, műgyűjtőktől. Különösen Csicsery-Rónay Istvánnak, a festőművész dédunokájának volt fontos szerepe a mai múzeum kialakításában és a gyűjtemény megőrzésében. Ezen példás magatartásnak köszönhetően a családi szoba például olyan ereklyéket őriz, mint Zichy Mihály bölcsője (lásd jobbra lent).

Hasonlóan kiemelkedő jelentőséggel bír a 4000 darabos családi könyvtár. A gyűjtemény legnagyobb része német és latin nyelvű, és természetesen a pipatórium legszebb darabjai is itt kaptak helyet.

Zichy Mihály manapság inkább a Madách és Arany művek reprint kiadása kapcsán maradt benne a köztudatban. Ez érthető, hiszen az Ember tragédiája, illetve számos Arany ballada is ma kötelező olvasmány. Zichy felkérésekor viszont ezek a művek még nem voltak feltétlenül „kötelezők”, így egyszerűen csak az írásművek elismertségét jelzi, hogy az 1880-as és 1890-es években Európa „rajzoló fejedelme” foglalkozott velük. Az emlékház kialakításakor is reflektáltak az életmű ezen darabjainak fontosságára, hiszen külön szobát kaptak a nevezett illusztrációk.

Zichy Mihály több nemzet számára is fontos, mivel az orosz birodalmon belül sokat utazott, és Grúzia annyira megtetszett neki, hogy Sota Rusztaveli középkori hőseposzához is készített illusztrációkat. „A párducbőrös lovag” különféle kiadásaihoz azóta is általában a Zichy-féle képeket használják, és Zichy Mihály azóta a grúzok szemében nemzeti festő. Zichy érdeklődése a grúz kultúra különféle darabjaira is kiterjedt, amelyek egy részét az emlékmúzeum grúz szobájában állították ki. Itt kapott helyet az a különleges sámánruha, amely egy szibériai népcsoporthoz, a tunguz-evenikhez köthető.


A kúria bemutatását egy különleges hazai darabbal szeretnénk zárni. A magyar állam Zichy Mihályt bízta meg, hogy fesse meg, amint Erzsébet királyné virágot helyez el Deák Ferenc ravatalánál. Deák eleve Zichy apjának volt a barátja, így a festőt családi szálak fűzték az elhunythoz. Ráadásul Deák volt a Kiegyezés szellemi atya, így a felkérés politikai jelentőséggel bírt. Ezért is fontos Zichy gesztusa, aki eredetileg a Kossuth által Torinóból küldött cipruságat is ábrázolta a festményen, amely politikai hitvallást jelentett. A művet viszont csak azt követően lehetett kiállítani, hogy eltüntette a cipruságat. Ez a változat ma is megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában. Az egyik vázlatot viszont az emlékmúzeumban őrzik.


További fotókat ide töltöttünk fel.

További információkat a kúria honlapján találunk.