Előző posztunkban a pisai ínyencségekre koncentráltunk, most legyen szó
a legismertebb helyi nevezetességről: a Csodák Kertjéről. Ahogy
korábbi körpanorámánk kapcsán is jeleztük: itt korán
kell kelni, ha el szeretnénk kerülni a tömeget. Jó hír viszont,
hogy online is lehet belépőt venni,
vagyis nem muszáj helyben húzni az időt a sorban állással. A dóm
ingyenes, de ide is kell kérni egy ingyen jegyet. A többi
nevezetesség látogatására pedig különféle kombinációkban
válthatunk belépőt. Mi a tornyot csak kívülről néztük meg
(nem volt kedvünk leperkálni fejenként 18 eurót azért, hogy
felmehessünk), viszont a székesegyház mellett a
keresztelőkápolnába és a temetőbe mentünk be. A Museo
dell’Opera del Duomo jelenleg munkálatok miatt zárva, a Museo
delle Sinopie pedig annyira nem fogott meg: az utóbbi ugyanis
jórészt a temető freskónak az előkészítő rajzait mutatja be.
A digitális rekonstrukciók iránt vonzódó látogatóknak viszont
különösen ajánljuk a megtekintését, ugyanis egy 3D-s bemutató
szemlélteti milyen volt fénykorában a Camposanto.
A
jegyet helyben több helyen is beszerezhetjük, de a turisztikai
információs irodát elvből érdemes elkerülni: itt az ingyenes
dóm-jegyért kérnek 1€-t. Mi a Camposanto (temető) melletti
épületben vettük meg, de a lenti térképen mindenki könnyen
megtalálja a neki megfelelő pénztárat. A nyitvatartás mindegyik
látványosság estében különböző, vagyis érdemes böngészni a
honlapot, mielőtt nekikezdünk az utazásszervezésnek. A dómnál
azt is figyelembe kell venni, hogy a jegy időponthoz kötött, habár
amikor mi mentünk relatíve „holtszezon” volt, így rögtön be
lehetett jutni.
A
temető maradt meg a legrosszabb állapotban, ugyanis a második
világháborús bombázások során találat érte, és több
évtizedes helyreállítást követően sikerült csak rekonstruálni
azt, amit lehetett. 1944. július 27-én ugyanis egy bomba
megolvasztotta az ólomtetőt, és valahol teljesen meg is
semmisítette a freskókat. A hely neve is eleve érdekesség,
ugyanis a Szentföldre utal, mivel a hagyomány szerint a keresztes
hadjáratokról hoztak haza a pisaiak földet, és a dóm melletti
temetőt ezzel terítették be. A szent föld miatt pedig a mezőt
szent mezőnek (campo santo) nevezték, amely két szót összevonva
az olasz nyelv egy új kifejezéssel gazdagodott, ugyanis a
camposanto általános értelemben a temetőt jelenti. A pisai
Camposanto téglalap alakú, olyan, mint egy kerengő, és már az
építészeti jellege is csodás. Mi legalábbis oda vagyunk a
gótikáért.
A
freskókhoz olasz és angol nyelvű magyarázatot is biztosítanak, tehát nem
kell a középkori ikonográfiai ismereteinkre hagyatkozni, ha
szeretnénk megérteni mi-mit ábrázol. A művészi értékén felül
az esztétikai hatási is megfizethetetlen, no meg nyáron az árkádok
alatt mindig hűvösebb van, így jobb itt sétálni, mint a környező
kertben. Balra lent egy részletet láthattok a Buffalmacco-féle
Utolsó ítéletből. Ha körbejárjátok az épületet, akkor a különféle ereklyéket őrző kupolás kápolnával szemben
láncokat találtok a falon. Ezek eredetileg a pisai kikötőt zárták
le és csak az 1860-as években kerültek vissza Pisába, ugyanis
Genova és Firenze városa trófeaként őrizték a darabokat. Nem
véletlenül: a Genovai Köztársaság a pisaiak tengeri hatalmát
törte meg, a firenzei pedig a pisaiak függetlenségének vetett
véget. Ha pedig a síremlékeket és szobrokat is szemügyre
vesszük, akkor bizony Thorvaldsen-féle alkotást is találunk, no
meg itt van a számunkra főleg Dante Isteni Színjátékából
ismert Della Gherardesca család síremléke. Ugolino grófot ugyanis
a Pokol XXXIII. körében találjuk, mint hazaárulót, de egyben
sajnálatra méltónak is ábrázolta Dante, hiszen a családtagokkal
összezárt Ugolino gróf halálra éheztetése a költőnek se
nyerte el a tetszését.
A
Battistero, vagyis a keresztelő kápolna az egyik kedvenc (lásd
balra lent). Sajnos a 19. század drasztikus „restaurálása”
során számos Nicola és Giovanni Pisano-féle szobrot
eltávolítottak, ettől még a hangulata megmaradt. Nicola Pisano a
helyi művészek közül talán a legfontosabb, ugyanis eme kiváló
szobrász műhelyében tanult az itáliai gótika legjobb szobrász
nemzedéke (pl. Arnolfo di Cambio, vagy Tino di Camaiano). Érdemes
körbejárni az épületet, és részletesen megszemlélni a külső
díszítéseit. Bent az egyik kedvenc a Nicola Pisano-féle szószék.
Ez 1255 és 1260 között készült, Jézus életéből vett
jeleneteket ábrázol, de találunk itt meztelen Héraklészt is, ami
ugye az ókori hagyomány középkori továbbélésére, és a
reneszánszba való átmenetre utal (lásd jobbra lent).
Mindenképpen
ajánljuk, hogy a felső szintre is felmenjetek. Egyrészt a belső
teret is sokkal jobban lehet belátni (lásd fent), illetve a dóm
homlokzatával szemben van egy ablak, aminek a rácsát középen
kivágták, hogy nyugodtan lehessen fotózni: a legjobb fényképet
innen lehet elkészíteni (lásd balra lent).
A
székesegyház a pisai román stílus remekműve, amely a csodák
kertjének legöregebb épülete, ugyanis 1063-ban kezdtek el
dolgozni rajta. Az építés helye is jellemző a korszakra: az
akkori városfalakon kívül terült el, amivel azt jelezték, hogy a
Pisai Köztársaság hatalma elegendő a székesegyház
védelmezésére. Ez persze nem óvta meg az épületet, és az
átmenő hadak közül leginkább a napóleoni sereg hagyott nyomot,
ugyanis több innen származó alkotás ma is a Louvre gyűjteményét
gazdagítja. Persze maradt elég, most csak a kedvenceinket említjük
meg.
Ha
megkerüljük az épületet, akkor a jobb oldali kereszthajó ajtaját
érdemes tüzetesen megnézni: ez a pisai védőszent, San Ranieri
ajtaja (pontosabban annak a másolata, mert az eredetit múzeumban
őrzik) és a 12. század végről maradt ránk (lásd balra lent).
Ugyanitt, az apszis külső falánál egy érdekes spolium-ot
figyelhetünk meg: egy a pisai kikötő világítótornyát és két hajót
ábrázoló kőtömböt építettek be az ívet tartó falszakaszba (lásd jobbra lent).
Az
apszis mozaikja a trónon ülő Krisztust ábrázolja Szűz Mária és
Szent János között. János vonásait Cimabuénak, Giotto
mesterének köszönhetjük (lásd jobbra lent). A San Ranieri-féle
kapu belső oldala mellett, egy későbbi, egyszerűbb formában
történő helyreállítás eredményeképpen láthatjuk VII.
Luxemburgi Henrik német-római császár sírját. Ő volt Dante
egyik kedvenc császára, ráadásul számunkra is fontos, ugyanis a
Luxemburgi dinasztia hatalmát ő teremtette meg, unokája volt a
Prágát felvirágoztató IV. Károly, dédunokája pedig a magyar
trónt is megszerző Zsigmond.
Az
abszolút kedvenc viszont a szószék. Ezt Nicola Pisano fia,
Giovanni készítette 1301 és 1310 között és talán ez az egyik
legszebb munkája. Mai formáját 1926-ban nyerte el, amikor a 16.
században darabokra szedett alkotást újra összerakták és
kiegészítették. A sima oszlopokat például Mussolini ajándékozta
pótlásként, és ezek a diktátor iránti hálából kerültek
előtérbe, miközben a látványosabb kariatidák pedig „megbújnak”.
A szószék egyes darabjai ma is a Metropolitan Museum of Art
gyűjteményében vannak. Természetesen itt is Jézus élete a fő
téma, a kiegészítő elemek pedig János apostol írásai alapján
többszintű szimbolikus értelmezést tesznek lehetővé. A megváltás történetén kívül megtaláljuk a filozófiát és a hét szabad művészetet szimbolizáló nőalakokat, no meg a Jézus eljövetelét megjósoló szibillákat, az erényeket. A meztelen
mérsékletesség például egy ókori szemérmes Vénuszra hajaz
(lásd jobbra lent a kép alsó sarkában). Lukács és Máté evangélista között pedig a szobrász saját magát is megörökítette.
Utoljára
hagytuk a tornyot. Ez 3,9°-os eltérést mutat a függőlegestől,
ami őszintén szólva nem nagy durranás, különösen
Olaszországban. Eleve Pisában ott van a San Michele degli Scalzi
templom, amelynek a harangtornya 5°-os dőlést produkál, de ne
feledkezzünk el a bolognai ferde tornyokról se: a Torre degli
Asinelli 1,3°-ot dől, és a legmagasabb ferde torony
Olaszországban. A szomszédos Torre della Garisenda pedig 4°-kal
tér el a függőlegestől. A pisai harangtorony tehát nem teljesen
érdemli meg a helyét a „leg”-ek között. Manapság mégis a
modern hét csoda egyikeként emlegetik, óriási hírverés övezi,
a dőlés megállítására fordított irdatlan energia miatt még
inkább a figyelem központjába került, és ezt ki is használják.
1993-ban a dőlés már 4,5°-nál járt, 2001-re ezt sikerült
visszatornázni 3,9°-ra, a munkálatokat hivatalosan 2011-ben
fejezték be. Aki felmegy, annak 296 lépcsőt kell megmásznia, hogy
feljusson a 8. szintre, ahonnan egyes felvételek szerint csodálatos
a kilátás. Mi ezt kihagytuk, majd meséljen, aki fent járt. :)
Itt
találtok további képeket a székesegyházról és a keresztelő
kápolnáról.
Itt
pedig a temetőről.
Az
alaprajzot az alábbi helyről mentettük le.
