Somogy megyében van egy Zala nevű település, a falu közepén pedig a festő és illusztrátor Zichy Mihály kúriáját találjuk. Ezt az emlékhelyet nem sokan ismerik, pedig nemcsak fontos, hanem gazdag is, így írtunk egy beszámolót élményeinkről, hogy reklámozzuk. Végülis a blog erre való: ötleteket adunk olvasóinknak.
A Zichyeké elég népes család, tagjait sokféle tehetséggel áldotta meg a sors. Voltak közöttük politikusok, diplomaták, gazdasági szakemberek, de csak egy Zichy van, akit az egész világon ismernek. Zichy Mihály 1827-ben született a családi kúriában, Zalán. Művészi tehetsége korán megmutatkozott, viszont jövőjét tekintve biztosra ment, ugyanis jogi tanulmányai mellett tanult Pesten Marastoni Jakabtól. Marastoni a romantika egyik elfeledett mestere, akinek a magyar festőművészek az első iskolai jellegű festőképzés megteremtését köszönhetik: például Zichy Mihály mellett Lotz Károly is nála tanult. A fiatal Zichy Mihály végül beutazta fél Európát, évtizedeken át az orosz cári udvarban dolgozott, neve viszont itthon két másik személyével forr össze: Madách Imre, illetve Arany János díszes kiadású műveit ő illusztrálta. Zichy európai ismertsége ellenére fontosnak tartotta hazai gyökereit, így Mihály családja, vagyis félig észt, félig orosz felesége, három lánya és egy fia 1866-ban költözött Szentpétervárról Zalára, a szülőházba: ez a ma is látogatható Zichy-kúria.
A család főleg nyáron használta az épületet, mert télen Budapesten tartózkodtak. Ennek ellenére a birtok fontos szerepet töltött be az életükbe, Zichy Mihály is aktívan töltötte itt az időt: ezért is építtette át bátyja műteremmé a családi üvegházat, amely 1880 óta ebben a formában várja a látogatókat. A rendetlenség csodákat rejt, így érdemes alaposan megfigyelni minden részletet, amelyek közül párat külön fotón is megörökítettünk. Fontos kiemelni, hogy mindegyik darab a művész szentpétervári lakásából származik.
A család teljesen tisztában volt Zichy Mihály munkásságának fontosságával, így a műtermet már ők nyilvánították Zichy Mihály Ereklyemúzeummá 1927-ben. A kiállított segédletek, vázlatok, bútorok mind eredetiek, ezeket a család mentette háborúktól, műgyűjtőktől. Különösen Csicsery-Rónay Istvánnak, a festőművész dédunokájának volt fontos szerepe a mai múzeum kialakításában és a gyűjtemény megőrzésében. Ezen példás magatartásnak köszönhetően a családi szoba például olyan ereklyéket őriz, mint Zichy Mihály bölcsője (lásd jobbra lent).
Hasonlóan kiemelkedő jelentőséggel bír a 4000 darabos családi könyvtár. A gyűjtemény legnagyobb része német és latin nyelvű, és természetesen a pipatórium legszebb darabjai is itt kaptak helyet.
Zichy Mihály manapság inkább a Madách és Arany művek reprint kiadása kapcsán maradt benne a köztudatban. Ez érthető, hiszen az Ember tragédiája, illetve számos Arany ballada is ma kötelező olvasmány. Zichy felkérésekor viszont ezek a művek még nem voltak feltétlenül „kötelezők”, így egyszerűen csak az írásművek elismertségét jelzi, hogy az 1880-as és 1890-es években Európa „rajzoló fejedelme” foglalkozott velük. Az emlékház kialakításakor is reflektáltak az életmű ezen darabjainak fontosságára, hiszen külön szobát kaptak a nevezett illusztrációk.
Zichy Mihály több nemzet számára is fontos, mivel az orosz birodalmon belül sokat utazott, és Grúzia annyira megtetszett neki, hogy Sota Rusztaveli középkori hőseposzához is készített illusztrációkat. „A párducbőrös lovag” különféle kiadásaihoz azóta is általában a Zichy-féle képeket használják, és Zichy Mihály azóta a grúzok szemében nemzeti festő. Zichy érdeklődése a grúz kultúra különféle darabjaira is kiterjedt, amelyek egy részét az emlékmúzeum grúz szobájában állították ki. Itt kapott helyet az a különleges sámánruha, amely egy szibériai népcsoporthoz, a tunguz-evenikhez köthető.
A kúria bemutatását egy különleges hazai darabbal szeretnénk zárni. A magyar állam Zichy Mihályt bízta meg, hogy fesse meg, amint Erzsébet királyné virágot helyez el Deák Ferenc ravatalánál. Deák eleve Zichy apjának volt a barátja, így a festőt családi szálak fűzték az elhunythoz. Ráadásul Deák volt a Kiegyezés szellemi atya, így a felkérés politikai jelentőséggel bírt. Ezért is fontos Zichy gesztusa, aki eredetileg a Kossuth által Torinóból küldött cipruságat is ábrázolta a festményen, amely politikai hitvallást jelentett. A művet viszont csak azt követően lehetett kiállítani, hogy eltüntette a cipruságat. Ez a változat ma is megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában. Az egyik vázlatot viszont az emlékmúzeumban őrzik.
További fotókat ide töltöttünk fel.
További információkat a kúria honlapján találunk.
