Az idei nyár dolgos hétköznapjait rövidebb kiruccanásokkal pihentük ki. Magyarország látnivalói mellett viszont pár külföldi helyre is el akartunk jutni. Különösen, hogy augusztus 1-jén végre újra kinyitott a bécsi Schatzkammer. A vírushelyzet szerencsére lehetővé tette ezen projekt megvalósítását, így augusztus második hétvégéjét az osztrák fővárosban töltöttük. Bécs mindig is kedvelt úti cél volt számunkra, és mindig felfedezünk valami újdonságot, vagy újra felidézünk régi emlékeket. Nemrégen a Caravaggio és Bernini kiállítást néztük meg a Kunsthistorisches Múzeumban, amiről Nektek is beszámoltunk. Most pedig a Schatzkammert tekintettük meg, no meg „pár” palotát. Itt és itt találjátok a felső Belvederéről készített fotós posztunkat, most pedig fogadjátok szeretettel beszámolónkat az osztrákok Versailles-áról.
Amióta elkezdtük írni utazós blogunkat sok szép helyszínt fedeztünk fel, amelyek között számos palota is szerepelt. A nászutunkon jártunk Versailles-ban és azóta gyakran hasonlítjuk össze a prototípust a többi hasonló királyi rezidenciával, viszont ilyenkor nem mindig a francia királyok székhelye nyeri el toplistánk első helyét. Versailles-hoz hasonlóan a Schönbrunn-i kastély is eredetileg vadászkastély volt, viszont a Habsburgok nyári rezidenciája jóval kisebb, emberközelibb, így talán ezért is szívünkhöz közelebb áll.
A park is kisebb, meghittebb, és a szökőkutak a Versailles-iak nyomába se érnek, viszont jelentős része ingyenesen látogatható és a kapukat már reggel fél hétkor megnyitják a látogatók számára. A labirintus, a trónörökös kertje, illetve a bécsi állatkert viszont fizetős. A lugasok alatt viszont a forró nyári napokon nagyon jó sétálni, amivel a helyiek is tisztában vannak, így nem csak a turistákkal találkozhat, aki ide jön.
A park a Habsburgok uralkodása alatt vadászterület volt, amelyet később barokk kerté alakították át. A rózsalugasok, a szökőkutak és a szobrok mellett a park legszebb része a kastéllyal szemben kialakított Neptun-kút (lásd lent). A mitológiai szoborrészletek hatalmasak, amelyeket Wilhelm Beyer és műhelye faragta sterzingi olasz márványból. Magát a kutat pedig Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg udvari építész irányítása alatt 1776-ban építettek. Most még vadkacsákat is láthattunk, amelyek kicsinyeikkel a kút medencéjében úszkáltak.
A kert legmagasabb pontján magasodik a Gloriette oszlopcsarnok, melynek a tetejére is fel lehet menni, igaz ezért külön kell fizetni. Habár 1945-ben bombatalálat érte, egy évvel később helyreállították, majd 1994 és 1995 között eredeti pompájában újították fel, és most is büszkén hirdeti felirata Mária Terézia és fia dicsőségét. Ma cukrászda üzemel a Gloriette-ben, ahol bécsi különlegességeket kóstoltunk meg. A kihagyhatatlan Sacher tortát mindenki ismeri, de a mandulás, narancslikőrös „Sisi” tortát is ajánljuk.
A parkhoz még tartozik egy Pálmaház és egy színház is. Az előbbit Ferenc József uralkodása alatt épült. Mi most ez kihagytuk, de ha tehetitek nézzétek meg a császárok által kedvelt egzotikus növényeket. A színházban Mária Terézia gyermekei is játszottak, napjainkban komolyzenei koncerteket rendeznek benne.
Miután körbejártuk a parkot, vártak minket a császárok és a császárnék lakosztályai. Az alábbi honlapokon találhattok információkat a nyitvatartásról és a jegyárakról: https://www.imperialtickets.com/, https://www.schoenbrunn.at/. A belső terekben csak külön engedéllyel, a zárást követően lehet fotózni, úgy mi is a palota által biztosított képekkel illusztráljuk az enteriőröket. A jegy mellé ingyen jár audioguide, de leírást is kérhetünk. Mi az utóbbit választottuk, de arra figyeljetek, hogy az audioguideban olyanról is szó van, amelyről az írott szövegen nincs. Szintén becsapós a szobák elnevezése, ugyanis ezek az egykori használatukat tükrözik, így a papíron keresgélve ne lepődjünk meg, ha elsőre nem stimmel a helység. A leírás alapján minden a helyére fog kerülni.
A kastély elsősorban nyári rezidenciaként szolgált és az 1683-as török ostrom során elpusztult vadászkastély helyére épült. I. Lipót császár megbízásából Johann Bernhard Fischer von Erlach tervezte meg az új palotát. A francia mintát felül akarták múlni, de végül egy szerényebb terv valósult meg. A kastély sokáig befejezetlen maradt, csak Mária Terézia uralkodása alatt készült el. A császárnő uralkodása alatt Schönbrunn az udvari élet központjává vált, és Nikolaus Pacassi építész segítségével rokokó stílusban nyerte el mai formáját az épületet. Természetesen a kastély életében Mária Terézia utódai – köztük ükunokája Ferenc József és családja – is nyomott hagytak. A 19. században Ferenc József császár itt töltötte fiatalkorát, majd később rezidenciájául is választotta a kastélyt, és 1916. november 21-én itt is halt meg. Az uralkodása elején neki köszönhetőek az utolsó nagyobb átalakítások, ugyanis a felesége kényelme érdekében modernizálták az ódon palotát. 1918-at követően az Osztrák Köztársaság tulajdonába került a kastély és múzeumként üzemelt tovább. Ezen csak a második világháború változtatott, ugyanis utána a brit megszálló csapatok főhadiszállásként használták. Jelentős történelmi esemény is történt a kastély falai között, 1961-ben például itt találkozott John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár.
A termekben a barokk, a rokokó és a biedermeier stílus harmonikusan keveredik egymással. Érződik ugyan, hogy a termeknek reprezentatív funkciója is volt, mégsem annyira hivalkodó a palota, mint Versailles. Sokkal családiasabb a kialakítása, még a nagyobb báloknak otthont adó Tükörterem vagy a Nagy és Kis Galéria (lásd fent) esetében is. Nekünk ez különösen tetszett. A falak díszítései, a festmények, vagy a kristálycsillárok, illetve a cserépkályhák is kész műalkotások. Ferenc József hálószobája például tele van a gyerekek és a felesége képeivel. Reginának a bútorok közül a fekvő szófák tetszettek. A hálószobák közül Ferenc József és Erzsébet közös rokokó hálószobája esetében odáig voltunk a kék szövetek miatt. Na meg az ágyra húzható nagy reggeliző asztal miatt, amely romantikus nászutas hangulatot idéz. Egy másik kedvenc szobánkban Mária Terézia gyermekeiről készült portrék köszöntöttek minket. Mellette beleshetünk egy szép fürdőszobába is, amelyet az utolsó Habsburg császárné, Zita számára építettek. A már említett Tükörterem kapcsán érdekesség, hogy 1762-ben itt koncertezett a mindössze 6 éves Mozart (lásd lent), aki a játékát követően állítólag Mária Terézia ölébe huppant és megpuszilta a császárnőt.
Mária Terézia szerette a kínai és japán művészeket, így két kis kabinetet is építtetett, amelyek ennek stílusnak hódolnak. Persze minden szobának van valami különleges díszítése, vagy éppen a tárgyak mesélnek egy-egy történetet. Ilyenek például Ceremónia terem festményei. Az egyik festménysorozat Mária Terézia legidősebb fiának és utódjának esküvői ünnepségét ábrázolja. Pármai Izabella esküvői menete fenomenális, ráadásul az ábrázolt 98 hintón felismerhetőek a családok. Aki az Imperial Tour jegyet vette, annak itt ér véget a látogatás, viszont javasoljuk a Grand Tour megtekintését, ugyanis a palota többi része is gyönyörű. A bővíttet túra során a kínai kék szoba tetszett a legjobban, viszont hiába nevezik kék szobának, a 18. századi kézi festésű rizspapírtapéta gyönyörű arany színben pompázik. Másik érdekesség a Napóleon szoba. A császár Mária Terézia dédunokáját vette feleségül, pár napot a kastélyban aludt, és az utolsó szobák egyike neki, illetve a fiának állít emléket.
Habár a kastély 1400 helyiségéből áll, csak a 40 legszebb látogatható. A maradékban többek között szálloda, és szociális lakások kaptak helyet. A palota csodálatos, ha például az udvarán rendezett karácsonyi vásárra utaztok, vagy csak arra jártok, akkor mindenképpen érdemes bemenni. A hely különlegességét az is jelzi, hogy Schönbrunn 1996 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
Itt láthattok további fényképeket a kertről és a kastély külsejéről.
A beltéri fényképet innen töltöttük le.
A Mozartos fénykép pedig innen származik.
