Székesfehérvártól nem messze, Gánt hátárában egy különleges helyre bukkanhatunk, ami a sorozatrajongóknak is ismerős lehet, hiszen a „Vaják” legutolsó feldolgozása során néhány jelenetet a Gánti Bauxitföldtani Parkban forgattak.
A vörös bolygót idéző különleges hely története a 20. század elején kezdődött, amikor is Balás Jenő erdélyi bányászmérnök bauxit kutatás céljából érkezett Gántra. A már létező geológiai térkép helyett egy sajátot készített, és a helyszín bejárása közben bauxitra lelt, majd ez alapján bányaföldtani kutatásba kezdtek. Lázár Andor ügyvéd nyújtott anyagi segítséget a Bagoly-hegy melletti fúrásokhoz és a további kutatásokhoz. Az ismert magyarországi bauxit lelőhelyek a trianoni határokon kívülre kerültek, így Balás Jenő felfedezése egy fontos hiányt pótolt. Ennek ellenére a külszíni bányát csak 1926-ban nyitották meg, viszont az 1930-as években a gánti lett a világ egyik legsikeresebb bauxitbányája. Az alumínium többek között a második világháborús hadiiparnak is nélkülözhetetlen alapanyaga volt, így a második világégés alatt a németek hadiipar szolgálatába állították a Gánton kitermelt nyersanyagot. A bányát többször gépesítették, újabb és újabb termelési csúcsokat értek el, például 1943-ban csak Gánton 566 000 tonna ércet nyerte ki. Az itteni bányát az ALUÉRC vállalat kezelte, amely az országban más településeken is létesített bányákat (Sümeg, Iszkaszentgyörgy, Óbarak), és a 8 millió tonna bauxitot termelő, illetve értékesítő vállalat szinte kizárólagos felvásárlója a német alumíniumipar lett. A háború után a termelés visszaesett, de Potsdami egyezmény és a szovjet-magyar jóvátételi egyezmény lendületet adott a bányáknak, így 1946 májusában újra nőtt a felpörögtek a statisztikák. 1953-ban a gánti bánya elérte a 600 000 tonna termelési csúcsot, amely a későbbi évek gépesítésének köszönhetően milliós nagyságrendű lett. A 80-as évekre viszont teljesen kiapadtak ezek a telepek, így szép lassan bezárták a bányákat.
A gánti bánya ma már egy egyedülálló szabadtéri geológiai múzeumként működik, amit – ha majd lehet – nézzetek meg. A múzeumhoz tartozik a 13 állomásból álló tanösvény és a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum is. A belépőárak nem vészesek (a felnőttek belépőjegye 900 Ft, a kedvezményes jegy a diákoknak és a nyugdíjasoknak 500 Ft) és a hely április elejétől október végéig látogató. A helyet 2017 áprilisától a GÁNT-ÉRT Nonprofit KFT működteti, és esetenként korábbi / későbbi nyitvatartást is meg lehet beszélni (telefonszám: +36/20-989-3673 vagy 22/354-485).
A helyszín könnyen megközelíthető, hiszen az M1-es és az M7-es autópályától sincs messze. Már a falu határában izgatottan vártuk mit tartogat számunkra ez a bányaterület, mert már messziről csalogattak minket a vörös árnyalatokban pompázó dombok. A múzeummal szemben kialakítottak egy parkolót, igaz erre is érdemes kirándulni, mert itt a burjánzó természet teljesen más képet mutat, mint a tulajdonképpeni tanösvényen. Először a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumot néztük meg, amely előterében egykori bányászati gépeket és szállítóeszközt is felfedeztünk. Ezt a gyerekek, főleg a fiúk biztosan értékelik. A múzeum egy régi táróban kapott helyet. Az első helységben inkább leírásokat találunk a bánya történetéről, majd a kiállított kisebb-nagyobb tárgyak, földtani minták és eszközök rávilágítanak a bánya világára.
A leglátványosabb rész viszont a szabadtéri tanösvény, minket is leginkább a sziklákon, dombokon tobzódó vörös árnyalatok ejtettek ámulatba. Erről persze beszéljenek a fotóink, amelyek láttán talán Ti is kedvet kaptok, hogy megismerjétek ezt a mesebeli táját.
Itt találtok további fényképeket a bányáról.
Itt pedig magáról a tanösvényről.
