Magyarországon elsőre nem is gondolunk bele mennyi hasznosítható kastély maradt fenn, hiszen a szóbeszéd a Habsburgokat teszi felelőssé erősségeink felrobbantásáért, majd pedig a szovjeteket hibáztatja a kastélyok végleges romba dőléséért. Valóban sok a romos erőd és kastély, de számos esetben ezeket a reprezentatív épületeket hasznosítja valaki, és új funkciót is találtak nekik. Mór az a település, amely példát mutathat hogyan kell a relatíve kevésből minél többet kihozni, és ezt látványosan, szakszerűen bemutatni.
A Lamberg-kastély építtetője Adam Franz Anton von Lamberg-Stockerau, aki a család nyári rezidenciáját Fellner Jakab tervei alapján építtette 1762–1766 között. A mai főhomlokzat a Szent István térre néz, de a kocsifeljárót a kastélypark felőli homlokzatnál alakították ki, vagyis az idők során a fő frontot 180 fokkal megfordították.
Mór az úgynevezett móri árokban található, amely erősen szeizmikus terület. A kastély sorsát is befolyásolták ezek a földrajzi jellemzők, ugyanis már az építés kezdetekor, 1763-ban is megrongálta a kastélyt a komáromi rengés. Az 1810-es rengést követően pedig bizonyos részeit újjá kellett építeni. A vezetés során megtudtuk, hogy ez a természeti katasztrófa nagyon sokáig elhúzódott, és tudományosan is feldolgozták, így erről az eseményről készült hazánk első földrengés térképe. A polgármesteri hivatalnak otthont adó Láncos (Luzsénszky) kastély főlépcsője teljesen leomlott, a Lamberg-kastély órája pedig 1810. január 14-én 18:10-kor állt meg. Az angolkert felé eső szobák olyan súlyos károkat szenvedtek, hogy teljesen le kellett őket bontani, és a helységeket újra kellett építeni.
A barokk épület első tulajdonosai házasság útján kerültek Mórra, és a házasságok később is fontos szerepet töltöttek be a birtokviszonyok alakításában. Lamberg Ernestina, az 1848-ban Pesten meggyilkolt Lamberg gróf lánya ugyanis Szécsen Antal gróf felesége lett, és hozományként a móri kastélyt is a Szécsen családnak juttatta. Az utolsó tulajdonos az unokájuk volt, Szécsen Antal Miklós Károly, akit a bevonuló szovjet csapatok gyilkoltak meg feleségével együtt. A cselédek segítségével még ki tudták menekíteni csöpp gyermekeiket, akik ma is élnek. A kastély helyreállításakor részben nekik köszönhetően sikerült fényképeket szerezni a második világháború előtti állapotokról, és a család móri mindennapjairól. Szécsen Miklós és felesége, Esterházy Alice sírja megtekinthető a móri Kálvária temetőben.
1945 után kirabolták a gazdátlan épületet, és szokás szerint a „munka” jelentős részét nem a szovjetek, hanem a helyi lakosok végezték. Egyes bútorok, díszítőelemek máig fennmaradtak, Móron – Gödöllővel ellentétben – viszont nem sikerült elérni ezen eltulajdonított tárgyak esetében, hogy legalább másolatot állíthassanak ki belőlük az eredeti környezetben. Ez is magyarázza, hogy eredeti bútorból csak egy van, a lenti asztal, amely valószínűleg a könyvtár bútorzatához tartozott.
Eredetiek viszont a töredékesen megmaradt falképek. Sajnos nagyon kevés pénz van ezek restaurálására, így állagvédelmi okokból a jelentős részük ma sem látható, inkább hagyják, hogy a rajtuk található mészréteg védje őket, viszont az emeleten vannak nagyobb, egybefüggő részek is, amelyek igencsak szemet gyönyörködtetőek.
A második világháborút követően a kastély számos funkciót kapott: volt itt szociális otthon, óvoda, majd az 1970-es években zajló nagyszabású helyreállítást követően 1978-ban költözött ide a Radó Antal Könyvtár, a földszintre pedig a Művelődési Központ irodái. Mi is a kastély termeit ezen modern intézmények szükségletei alapján berendezve látogathattuk. Van pár tematikus kiállítóterem is. Mór szülötte Wekerle Sándor, a dualizmus kori Magyarország egyik kiemelkedő politikusa. Olyan intézkedések köthetők a nevéhez, mint a polgári anyakönyvezés és a polgári házasság bevezetése, vagy például az izraelita vallás tényleges egyenjogúsítása. Budapesten a Wekerle-telep is az ő nevét viseli. Wekerle emlékét őrzi az egyik földszinti terem. Az egyik emeleti terem Dr. Zimmermann Ágoston életét mutatja be, aki az állatorvos-tudomány doktoraként vált ismertté. A professzor személyes és szakmai tevékenységéről is találunk információkat, többek között a humorérzékéről is tanúskodott egyik-másik dokumentum.
Az épület egyik terme az 1848. december 31-i móri csatát mutatja be, amely következtében elkerülhetetlenné vált a főváros Debrecenbe költöztetése. Egy másikban pedig a móri Vasarely gyűjteményt állították ki. Még a Mór környéki szénbányászatra is kitér a kiállítás egyik része.
Ugyanúgy kaptak egy szegletet a régészeti leleteket bemutató vitrinek. Ez a pár darab senkit se tévesszen meg, ugyanis a térség nagyon gazdag régészeti lelőhelyekben, de a kincsek jelentős részét a székesfehérvári, illetve a budapesti múzeumok őrzik.
Egyik kedvenc részünk a parkban található: ez egy sváb tájház az 1900-as évek elejéről, amely egy módosabb móri szőlősgazda otthonát mutatja be, miközben a család éppen a második gyermek keresztelőjére készül. A berendezési tárgyak eredetiek, és vannak igencsak különleges darabok is. Az egyik kedvenc a mosógép, amely egy kézi meghajtású, meleg vizes, forgatható dobbal rendelkező szerkentyű (lásd balra lent). A tájházban a helyi kulináris különlegességekkel is megismerkedtünk. A kvircedli, a macskapracni és a nuszstagli receptje elérhető a Lamber-kastély honlapján. Biztos ami biztos mi is ide rakjuk az elkészítési útmutatót (lásd jobbra lent).
A park nem nagy, szabadon látogatható. A kútházban egy keramikus, Kováts Judit várja az érdeklődőket, illetve a második világháború előtti hagyományokhoz híven egy madárházat is találunk a kastély szomszédságában.
Mi voltunk az utolsók, akik megtekinthették a kastélyt, mielőtt a koronavírus miatt bezárt volna. Nagyon köszönjük Viola Andrea segítségét, hogy sor kerülhetett látogatásunkra. Reméljük a jelenlegi rendkívüli helyzet mihamarabb megoldódik, és újra látogathatóvá válik ez a kultúrkincs. Addig is fogadjátok szeretettel beszámolónkat, és tekintsétek meg fényképeinket.
Itt találtok további fotókat a kastélyról és a parkról.
