A Bánát központjának, vagyis Temesvár megismerése során egy másik számunkra történelmileg fontos városba is
ellátogattunk.
A
Maros folyó két partján fekvő Arad lakosságának ma már alig
tizenöt százaléka beszél magyarul. A neve a többi magyar
településnevekhez hasonlóan személynévből keletkezett:
valószínűleg az első kinevezett ispán neve lehetett Arad, Urod
vagy Orod.
Utunk
első állomását először nehezen találtuk meg, de végül az
aradi vártól nem messze eljutottunk a mesterséges domb tetejére
épített emlékműhöz.
Az
obeliszk formájú alkotás az aradi vértanúknak állít örök
emléket. A sötétszürke gránitból készült építményhez 15
lépcsőfok vezet fel, ami kiemeli a síkságból. Egyik oldalán a
kivégzés dátuma, a többi oldalán a vértanúk neve szerepel
kivégzésük sorrendjében. Valójában nem itt haltak meg a
tábornokok. A golyó általi kivégzésekre az aradi vár sáncai
mellett, a kötél általi kivégzésekre pedig az Obeliszktől 200
méterre északra, a Vesztőhelyen került sor, de ez volt a
legközelebbi látogatható hely a civilek részére. Az 1932-ben
föllelt, illetve az Arad megyében található összes vértanú
hamvait 1974. október 6-án, a 125. évforduló alkalmából
temették el kis koporsókban az obeliszk alá. Érdekes látványt nyújtott számunkra, hogy a műemlék közvetlen közelében
sportpályákat alakítottak ki.
A
talpazat felirata, ami a koszorúk miatt nem látszik:
„AZ
ARADI TIZENHÁROM VÁRTANÚ KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE
EMELTETETT 1881. OKTÓBER 6.-ÁN”
1974-ben
egy kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el az
emlékmű hátsó oldalán:
AULICH
LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH
KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic!)
KARL, NAGY JÓZSEF, PÖLTENBERG ERNEST, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK
IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY
DIN
ARMATA REVOLUŢIONARǍ MAGHIARǍ DE LA 1848-49. EXECUTAŢI LA 6
OCTOMBRIE 1849 DIN ORDINUL AUTORITǍŢILOR IMPERIALE HABSBURGICE.
AZ
1848-49-ES MAGYAR FORRADALMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE,
AKIKET 1849. OKTÓBER 6.-ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK
PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK”
Elhaladtunk
a meglehetősen rendezetlen vár mellett, majd utunk
következő állomása a folyóparton fekvő Kultúrpalota lett
volna, ha nem egy felállványozott munkaterület tárult volna a
szemünk elé. Kívülről néhány jellegzetes épületrészt azért
megszemléltünk. A több stílusjeggyel rendelkező épület Szántay
Lajos építész tervei alapján készült 1911-1913 között.
Szabálytalan ötszög az alaprajza, homlokzata oszlopos, bejárata
timpanonos, tornya négyszögű. Oldalhomlokzatát román, gótikus
és reneszánsz elemek is díszítik. Előcsarnokában menyházai
márványt használtak, belsejét szecessziós növényi és
geometriai motívumok uralják. A kupolafestmény a naprendszert és
a Halley-üstököst ábrázolja.
Ma
a Kultúrpalotában működik az Arad Megyei Múzeum és az Aradi
Filharmónia. A kiállítás állítólag 1848-as történelmi
emlékeket is bemutat. Remélhetőleg a honlapjukon tájékoztatják majd a potenciális
érdeklődőket, ha befejezik a renoválását.
Bizakodva
indultunk tovább más múzeumokhoz, de nem jártunk szerencsével.
Végül nagy nehezen egy őrtől azt a tájékoztatást kaptunk,
hogy ezen a napon (2017. december 30.) minden múzeum zárva tart
Aradon, vagyis nem szabad készpénznek venni a honlapon található információkat, mivel az
egy szóval se említette, hogy változott a normális nyitvatartási
rend. Mi
viszont nem adtuk olyan könnyen fel, mivel Arad nem csak a
múzeumokból áll, így a belváros felé vettük az irányt.
Eredetileg
a város központjában, a Czigler Antal vagy Győző tervei alapján
készült Ioan Slavici színház – régi nevén Új Színház, majd
Aradi Állami Román Színház – háta mögött állt 1890 és 1925
között a Zala György által készített Szabadság-szobor, amely
az 1849-ben kivégzett aradi vértanúknak és a magyar
szabadságharcnak állít emléket. A
műemlék tetején a szabadságot jelképező – Szent István
kardjára támaszkodó – Hungária
magasra
tartja a babérkoszorút, fején és hátán Mátyás király Fekete
seregének sisakja, illetve pajzsa látható. A többi alak az
ébredő
szabadságot,
a harckészséget,
az áldozatkészséget
és
a haldokló
harcost szimbolizálja.
A tizenhárom
aradi vértanú arcképét
a talapzaton formázták meg. A szoborcsoportot több tízezer ember
adományából készítették. Ezt 1925-ben lebontották, részei
évekig különböző raktárakban kallódtak. 1956-ban megkísérelték
újbóli felállítását, de később lemondtak a tervről. 1999-ben
a magyar és a román igazságügyminiszter között létrejött
megegyezés eredményeként kezdték meg újból a javítását, de
csak 2004 áprilisában került az új helyére. Ma
a Megbékélés parkjában, a
Ioan Bolborea szobrász tervezte
román diadalívvel szemben áll. Ezen
Havasalföld,
Erdély és Moldva 1848-as mozgalmai vezetőinek
a domborművei
találhatóak, köztük Nicolae Bălcescu, Avram Iancu és M.
Kogălniceanu. Ugyanitt szerepel Avram Iancu megbékélése Kossuth
Lajossal.
A
Közigazgatási palota
épülete eredetileg Lechner Ödön – a 19. század egyik jelentős
építésze – tervei alapján készült volna, de a város alacsony
költségvetése miatt a kivitelezés már nem valósulhatott meg.
Pekár Ferenc műépítészt bízták meg egy új, kisebb kaliberű
terv elkészítésével. Az épületet 1877-ben avatták fel. Az 54
méter magas főtorony Svájcból hozatott órája egy évvel később
került a helyére. Az
épület ma a Polgármesteri Hivatalnak, a Megyei Tanácsnak és a
Prefektúrának ad otthont. Az
épület mögötti parkban látható az első világháború
áldozatainak tiszteletére emelt, úgynevezett Rafiroiu-kereszt.
Tovább
sétálva a városban sok gazdagon
díszített épületet láthattunk. A központ meghatározó tengelye
a Revoluţiei (Forradalom) sugárút. A sugárút egyik végén
található, a korábban már említett Új Színház. Ez 1874-ben
épült, avatásán még Ferenc József is jelen volt. Sajnos az épület az átadás után hét
évvel kigyulladt, az újraépítést Halmay Andor építészre
bízták. A színház színvonalára jellemző, hogy a Budapesti
Vígszínház megnyitásakor Ditrói Mór igazgató az aradi prózai
együttes jó néhány tagját a fővárosba szerződtette. Később több román társulat is csatlakozott a színházhoz.
A ma 562 férőhelyes nagyteremben a helyi román
társulat tart előadásokat, magyar társulatok vendégszereplőként
lépnek fel színpadán.
Az
épület előtt látható Szentháromság oszlopot a lakosság
pénzadományaiból építették annak emlékére, hogy az Úr megszabadította Aradot a pestistől 1737–1738-ban. 1957-ben a
kommunista hatóságok eltávolították eredeti helyéről, majd az
1989-es forradalom után több polgári és vallásos szervezet
kifejezte kívánságát, hogy a műemléket állítsák vissza, de
erre csak 2007-ben került sor. A műemlék 12 méter magas mészkő
obeliszkből áll, rajta egy bronz szoborcsoporttal, amely a
Szentháromságot jelképezi.
A
színház szomszédságában, közvetlenül Arad főutcájára
néz a
Páduai
Szent Antalnak
szentelt minorita templom. Építése 1904-től több évig húzódott,
végül 1911-ben avatták fel. A Szabadság-szobor részeit egy ideig
itt is tárolták. A templom Tabacovics Emil tervei alapján készült,
eklektikus
stílusban, amely klasszicista,
barokk és reneszánsz építészeti elemeket is felvonultat. A
bejárat boltíves oszlopos és a kapu felett Michelangelo "Pietà"
című szobrának hiteles másolata kapott helyet.
A
templombelsőt a főbejáraton át közelíthetjük meg, ahol kör
alaprajzú, kupolás előcsarnokba jutunk. A kupola belső felületét
építészeti
elemeket imitáló stukkóelemek
díszítik.
Az előcsarnokot, a belső részeket és a szentélyt egyaránt
velencei mozaikpadló borítja. A templom öt szakaszból áll,
melyeket egy-egy téglalap alakú csehboltozat fed. Az oszlopok,
pillérek törzsét, valamint a párkány egyes tagozatait sárgás
műmárvány borítja. A hajó festményeit Lohr
Ferenc
és Bogdánffy
Pauli Erik
készítette, ezek
Krisztus
életének jeleneteit ábrázolják. A mellékoltárok közül a
két
jobb oldali a lebontott minorita templomból származik. A Templom
utca felé eső oldalon az első mellékoltár azt a jelenetet
ábrázolja, amint Szent
István
felajánlja Máriának országát, koronáját. A kép Benczúr
Gyula
hasonló témájú, a budapesti Szent István Bazilikában található
képének másolata. A templom félkörös záródású ablakait,
Árpád-házi
és más szenteket ábrázoló, színes ólomüveg-ablakok díszítik.
A fehér márvány főoltár
felett Padova-i
Szent Antal életéből inspirált freskó látható. A falon
illuzionisztikus ábrázolás (id. Vastagh György festménye)
egészíti ki az oltárt.
A
templomban magyarul,
románul, és
németül celebrálnak szentmisét.
A
katolikus templom és a színház közötti sarokban láthatjuk a
régi nevén Fehér Kereszt, ma Ardealul nevet viselő szállodát.
Ezt 1840-ben építették Franz Mahler tervei alapján. A helyén
korábban is vendégfogadó állt, és egészen 1868-ig az épület
előtt álltak meg a postakocsik. A szálloda vendége volt
1874-ben az Új Színház megnyitójára érkező Ferenc József is,
de rajta kívül jeles művészek is megfordultak itt, mint például
Liszt Ferenc, ifj. Johann Strauss, Johannes Brahms, Jules Massenet,
Octavian Goga, George Enescu, Ady Endre és Arany János.
Már
a Közigazgatási Palota felé haladva a 96. szám alatt találjuk a
Hermann Palotát. Ezt Hermann Gyula az 1880-as évek legelején
építtette, és Tóth András épületszobrászt (Tóth Árpád
költő édesapját) bízta meg a ház díszítésével. Az ő
alkotása a főbejáratot őrző Sámson és Herkules szobra. Az
épület eklektikus stílusú, díszítőelemei leginkább a barokk
formavilágából merítenek.
A
Hermann Palota mellett, a 92. szám alatt található a Vasile Goldiş
Egyetem szecessziós épülete, vagyis a Szabó Palota. Mellette,
90. szám alatt található a Reinhardt Palota. A Szabó palotát
szecessziós stílusban építették a 19. század második felében.
A tulajdonos, Szabó Albert üvegáru és porcelán kereskedő,
valamint a királyi és császári udvar beszállítója volt, így
egy lenyűgöző homlokzatot rendelt. Az 1948-as átalakítások
miatt vesztett nagyszerűségéből, de továbbra is
különlegességnek számítanak a homlokzat floreális díszítései.
A Reinhardt Palota is szecessziós stílusú. Az
eredeti épületet a tulajdonos, Reinhardt Fülöp bútorgyáros és
tervező 1897-es halála után, 1898-ban azért alakíttatták át
szecessziós jellegűvé, hogy a palota a korabeli legdivatosabb
stílusban tündököljön.
A
sugárút másik oldalán, a 79. szám alatt található a Megyeháza
(ennek a hasonmását lásd a 81. szám alatt, ugyanis az 1870 és
1871 között épült volt prefektúra tervezésekor az építész
lemásolta a Megyeháza épületének számos elemét). A Megyeházát
1821-ben neoklasszikus stílusban építették. 1848-ig az épület
pincéi börtönként működtek. Az emelet falán emléktábla
olvasható, miszerint 1918. november 13-16-án itt találkozott a
Jászi Oszkár és a Iuliu Maniu vezette magyar és román delegáció.
Maniu igazából csak 14-ére érkezett Aradra Bécsből, így a
tárgyalások ténylegesen csak ekkor kezdődtek meg Erdély
sorsáról. Erről lásd például ezt a tanulmányt.
Pár
háztömbbel arrébb, már a Közigazgatási Palota szomszédságában,
a 77. szám alatt található a Pénzügyi Palota. Ezt a 19. század
végén építették eklektikus stílusban a megyei kincstár
részére. Ma az Aurel Vlaicu Egyetem működik benne. A
Közigazgatási Palotával átellenben, a Bulevardul Revoluției és
a Strada Horia sarkán található a Neumann Palota, amit 1891-1892
között építettek Milan Tabaković tervei alapján. A palota három
utcával határos, így három bejárata is van. Ez Arad egyik
legnagyobb lakóháza. A Revoluţiei sugérút felőli részen lévő
bálterem most a Vasile Goldiş Egyetem 200 férőhelyes előadóterme.
(a képen baloldalt az Aurel Vlaicu Egyetem épülete, jobb oldalt a
Közigazgatási Palota látható. Az őket elválasztó utcán pont
szembe van velünk a Neumann palota sarka).
A
Neumann Palota mögött, a Horia és az Episcopiei utcák által
közrezárt szabálytalan telken, 1905–1911 között épült a
tervezőjéről és tulajdonosáról elnevezett Szántay-palota.
Három szintes, szecessziós stílusú, "L" alaprajzú
épületről van szó, amely eredetileg is bérpalotának épült. Az
épület sarkát díszes bádogosmunkával, épületszobrokkal és
kovácsolt vas elemekkel hangsúlyozott torony díszíti. Ezt lásd a
szomszédos képen. A magasra emelkedő pinceszintjén mára
különféle üzletek kaptak helyet, amelyek némileg átalakították
a homlokzatot.
Már
a Közigazgatási palota túloldalán található a Csanádi
Palota, amit 1892–1894 között építtetett az Arad-Csanádi
Egyesült Vasúti Társaság az Ybl Miklós-féle tervezőiroda tervei
alapján. Az épület kapualjai alatti naiv festmények a vasúttal
kapcsolatos tevékenységet ábrázolják. A képét lásd lenn.
A
Közigazgatási Palota másik oldalán is érdemes sétálni, hiszen
arrafelé is csodálatos épületek találhatóak, de mi inkább
siettünk vissza Temesvárra, mert más programunk volt. Legközelebb,
amikor Aradon járunk, remélhetőleg a Múzeumról is részletesebben
fogunk tudni írni, illetve akkor a többi látványosságról is
közlünk majd fotót. A további látványosságokról lásd ezt
az útikönyvet.
További
fényképeket itt
találhatsz.
A
poszton közölt fényképeket nagy felbontásban itt látod.