Bory-vár

Az esküvőnk után – még a nászút előtt – kisebb kirándulásokat tettünk Magyarország megragadó helyeire. Az egyik ilyen a székesfehérvári Bory-vár, egyben ezen blogbejegyzés témája. A várat Székesfehérvár Öreghegy nevű városrészében találjuk. A látványosságot Európa-szerte ismerik, rengeteg turista látogatja. A várkertben mi is találkoztunk egy nászpárral és egy gyermeket váró családdal is, akik a várat választottak a szép pillanatok megörökítéséhez. Nemhiába, hiszen a vár az örök szerelem szimbólumaként a „székesfehérvári Tádzs Mahal”-ként szerepel a köztudatban. Az alkotója egymaga építette hódolatul a hitvesi szeretetnek és a művészetnek.

Bory Jenő hétvégi telek kialakítása céljából 1912-ben a Székesfehérvárhoz tartozó Mária-völgyben vásárolt egy hold földet. A telekre először csak gyümölcsfákat és szőlőt telepített egy borospincével és egy présházzal. A présházat még ebben az évben lakássá alakította át, melynek emeletén műtermet is épített. Bory Jenő első mestere Stóbl Alajos volt, a festészetet Székely Bertalantól sajátította el, által ismerkedett meg élete párjával, aki később feleségeként egész életében múzsája volt. Ezen felül külhoni tanulmányokra is támaszkodhatott az építkezés során, hiszen Németországban, Olaszországban és Párizsban is tanult. Az első világháború alatt az építkezés megrekedt és a művész családjától is elszakadt, mert Szarajevóban kellett szolgálatot teljesítenie. Az ottani építészeti megbízásai nem mind teljesültek, de hazatérése után a megbízási díjakból tudta folytatni az építkezést. Az akkoriban újdonságnak számító betonból és az általa feltalált „pirobazaltből" emelt látványos és meseszerű építményre már az emberek is felfigyeltek. Művészetében egy másik korszerű technikát is használt: úgy égette ki achátkővel csiszolt szobrait, hogy azok feketére színeződtek. 1934-ben a látogatók előtt is megnyitotta a vár kapuit. Eleinte Bory Jenő vezette körbe az érdeklődőket és szívesen mesélt az épület kialakulásáról. Az építést, és a későbbi javításokat haláláig folytatta, de sajnos a második világháborús bombák tönkretették a tornyokat. Az munkálatokhoz ritkán kért segítséget, a két kezével dolgozott. Képzett építészként mégsem a mérnöki pontosságot tartotta fontosnak, inkább a fantáziájára, szenvedélyére hagyatkozott. Bory Jenő 1923-tól haláláig dolgozott az építményen, de néhány utómunkálat 1964-ig elhúzódott. Bory Jenőt a halála után a műtermében ravatalozták fel.

A vár legmagasabb pontja 30 méter magas, hét toronyból, harminc kisebb-nagyobb helyiségből köztük három műteremből áll. A vár falán a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok néznek a látogatókra. A birtokra a rácsos kapun léphetünk be, ahol vár makettjével találkoztunk először. Itt áttekinthetjük a vár egészét. A épület kimagaslik az előkert dús lombú fái, virágai közül, a növények között mindenütt különböző figurákra, emlékművekre bukkantunk. Ezek egy része másolat, ugyanis Bory felkapott sírkerti szobrásznak számított, egyik másik alkotásáról temetőkerti beszámolónkban is írtunk. A látvány hamar magával ragad, sok időre van szükség amire az ember végignézi a műalkotásokat. A kertből a teraszokon át a széles lépcsősoron jutunk el a vár főépületéhez. Az alsó teraszon sírköveket láthatunk a török korból, de itt látható a Bory Jenő által készített kőkereszt is, amelyet 1945-ös harcokban elesett katonák emlékére alkotott. A teraszon, már beljebb, a falnál, Bory Jenő fiatal és szép feleségéről készült portréját láthattuk. A szobor alatt vésett verssort olvashatunk, melyet a mester írt feleségének. A második terasz támfalánál kortársak, más művészek, primadonnák arcmásai sorakoznak, de Bory emléket állított mestereinek is, amely olyan mint egy „panteon”. Ez előtt, egy arany mozaikkal díszített pádimentumon rövid, kijelentő mondatot olvashatunk: „A kövek beszélnek”, és ebben a mondatban minden benne van, amiről szól ez a vár. A teraszt otthonossá teszi a fehér és zöld színű mozaikkal díszített műkő kerti asztal, ami a vár oldalában egy árkádos udvarral végződik. Ez az egyik kedvenc helyünk lett a várban. Az Elefántudvar nevét az árkádok alatt, gömbön álló elefántról kapta, ami szimbolikusan tartja az épületet. A múzeumlakásban találunk egyéb elefánt formájú kis szobrokat is. Ezekért Bory Jenő 1926-ban elnyerte a Halmos Izidor kisplasztikai díjat. Innen nem messze felfedeztük Lehel vezér és Nagy Szulejmán beton szobrát is. Az árkád falán vörös krétával rajzolt freskórészletet láthatunk. A művész a négy rajzzal a négy építészeti korszakot (görög-római kor, kereszténység, hűbériség és a szocializmus kor) szimbolizálta. Az udvar feletti árkádos erkélyre nyílt egykor a mester műterme.

A vár külseje mellett a belseje is egyedülálló. A főépület emeletén található tágas szobák rengeteg művet és használati tárgyat rejtenek: itt más művészek alkotásait is összegyűjtötte a Bory család. A Kandallós szoba, a Rádiós szoba, a Műterem és Sárga szoba berendezése által megismerhettük a Bory család életét, művészetét. A Kandallós szobában találkozhatunk – sok más műemlék között – Boryné szeretettel faragott fehér márvány büsztjével, ami 1927-ben készült. A szoba nevét a szép Bory kandallóról kapta, amelyet Bory Jenő tervezett és fém részeit Bory Pál műhelyében öntötték. A füstjáratok kiképzése miatt jó meleget adott a szobának és a közepén főzni is lehetett. A várban kettő ilyen kandalló található, egy a képtárban és egy másik a múzeumlakás ebédlőjében. A következő kisebb Rádiós szobában a családról készült portrék a kiemelkedő műalkotások. Az eklektikus tálalószekrényen pedig apró plasztikák egész sorában gyönyörködhetünk, de rengeteg tájkép is található a falakon. A Rádiós szoba után a Műterem hatalmas beltere tárul elénk, ami alkalmas a nagy szobrok tárolására is. A nagy méretű ablakok természetes fénye biztosan segítette az alkotást. A szobát a kazettás mennyezet is széppé teszi. A legszembetűnőbb elem itt a „Sebzett hős” című szobor gipszmásolata, amely az első világháborús hősi halottaknak állított emléket. A szobában a mester dúsan faragott, eklektikus stílusban készült íróasztalát és a hozzá tartozó karosszéket is láthattuk. Az asztal mögött az üvegezett asztali tárlókban régi fényképek, iratok, érdekes családi és hivatalos dokumentumok segítségével ismerkedhetünk a Bory család mindennapjával. A műteremből az árkádos erkélyre is kiléphetünk, ahonnan remek a kilátás. A nagyteremből juthatunk el az úgynevezett „Sárga szobába”, ami szintén tele van különböző műalkotásokkal. A szobától balra még egy kisebb helyiség nyílik, amelyben szintén műalkotásokat láthatunk, többek között a Bory család családfáját is. A termek szinte teljes falait képek takarják. A műtárgyak és díszítő elemek közül néhány igencsak elnyerte tetszésünket.

A vár felfedezése közben szembetűnő a falak erős kötőanyaga. Bory Jenő által kedvelt kvarcbetonból épült az egész vár, ebből az anyagból készültek az ajtó és ablaktokok, az oszlopok, a kupolák, a korlátok, a lépcsők, a kerti díszkutak, a medencék, a szobrok és domborművek is. A vár magas tornyait érdemes megmászni, mert kívül-belül gyönyörűek és a tetejükről nagyon szép a kilátás. A tornyok között, a várkapu fölött „fenyegetően” függ a – várúr pallosjogát jelképező – hatalmas rozsdás kinézetű betonpallos. A tornyokból az elegáns francia stílusú udvara nézhetünk le. A gondosan nyírt növényekkel, az udvar közepén vizet köpő békával meseszerű látványban részesülhetünk. A kertet három oldalról várfal öleli körbe, amely alatt árkádos folyosó várja a látogatókat. Az udvar másik bejárata a lakótornyok alatt található, ezek a tornyok a Bory család tagjait szimbolizálják. A legkisebb kupola a legkisebb gyermeket Györgyöt, a két egyforma betonkupola az ikerlányokat Ilonát és Klárát, a kétcsúcsú torony pedig magát a házaspárt jelképezi.

A tornyok közül először a „Zászlós torony” lépcsőházába mentünk be, és az itteni „macskalépcsőt” rögtön a szívünkbe zártuk. A lépcső korlátjai csipkeszerűek és pasztellszínekben tündökölnek. Díszítését a szintén festőnek tanult Bory Klárának köszönhetjük. A torony emeleti pihenőjéből nyílik a „Vagyóczky-szoba”. Vagyóczky Ferenc szobrásznövendék volt és az oktatási szünetben a Bory-várban lakott és segített a vár körül, a szoba az ő emlékét őrzi. Az itt kiállított műalkotások közül az ókori Lófej szobor a kiemelkedő sajátos színe miatt. A szobában rendszeresen tartanak időszakos kiállításokat is.

A „Csúcsos torony” aljában az őrszobában látható Bory Jenő Ecce Homo (1922) című munkájának gipsz másolata. Az életnagyságú, megkínzott, meggyötört Krisztus alakja szokatlan Bory Jenőtől, de alkotásért így is, vagy pont ezért Rökk Szilárd-díjat kapott. A festményvázlatok, Szent Erzsébet szobor kisplasztika változata, Szent Sebestén torzófa szobor, A béka angyala alkotás is itt található. A festett ólomüveg ablakok fényei még szebbé teszi a helyiséget (Czuk Ferenc készítette 2004-ben). A torony első szintjén 1905-ös dátumot olvastuk ki, majd két emelettel feljebb egy 1907-es felirattal is találkoztunk: az előbbi a művészházaspár megismerkedésének dátumát az utóbbi pedig a házasságkötésük időpontját jelöli. Az első szintről közelíthető meg a történelmi árkádsor, a második szinten egy erkély található, míg a negyedik szintről már a Vértes és a Bakony vonulatait is megpillanthatjuk.

A tornyokból a várfalak felé vettük az irányt, itt a művész történelmi alakok kvarcbetonból alkotott szobrait helyezte ki. A történelmi személyiségek sorában – amely Álmos vezértől kezdődik – III. Endréig találhatunk ismerős alakot. A középső szárnynál a történetíró Anonymust és az Anjou uralkodókat láthattuk. A másik oldalon Mátyást, II. Lajost, I. Ferdinándot, Szapolyai Jánost és más történelmi, illetve irodalmi hősöket, például Zrínyit, Szondi György apródjait, Tinódi Lantos Sebestyént, Fráter Györgyöt és Izabella királynét formálta meg Bory Jenő.

Az udvarról közelítettük meg a másik kedvenc helyünket, a várkápolnát, amelyet Hitvesi szeretet kápolnájának is neveznek. A gyönyörű freskódíszes apszisba állította Bory a Hitvesi szeretet című egész alakos, ülő női alakot ábrázoló szobrát, melyet természetesen szintén a feleségéről mintázott. A szobor fölötti freskók sárgára festett női alakjai más híres művészek múzsái (köztük szerepel Mona Lisa, és a Fornarina is).

A felfedezést a keringőben folytattuk, amely olyan, mintha egy művésziskola tanulmányi raktára lenne. Bory Jenő sok, érdekes gipszplasztikát gyűjtött össze. Ezeket érdemes végignézni, mert sok vicces vagy tanulságos ábrázolást láthatunk. A kedvenc szobrunk a „A huszár születése” című alkotás lett, amely egy gólyán lovagló kisdedet ábrázol. A szobrot a székesfehérvári strandon és Budapesten a János kórház szülészete előtt is láthatjuk.

Egyedülálló, hogy a művészcsalád nem csak a saját alkotásait mutatta meg a nagyközönség előtt, hanem rendszeresen, szívesen gyűjtötte más művészek alkotásait is. Nem hiába látható ennyi remekmű a várban, ami ma már teljes egészében múzeum, így Bory Jenő és felesége, Komócsin Ilona, valamint Klára lányuk szobrai és képei mellett Székely Bertalan, Karlovszky Bertalan, Körösfői-Kriesch Aladár, Csók István, László Fülöp, Márk Lajos, Bosznay István, Szüle Péter, Márton Ferenc, Iványi-Grünwald Béla, Haranghy Jenő, Fadrusz János, Zala György, Strobl Alajos, Ligeti Miklós, Dankó János alkotásaival is megismerkedhettünk. A vár 1990 óta Bory Jenő leszármazottainak (hét unoka) a tulajdonában áll, az általuk létrehozott alapítvány segítségével működtetik. Az alapítványt az akkor még élő Bory fiú és a két legidősebb Bory unoka hozta létre.

IMG_10

Elmondhatjuk, hogy kevés olyan emlékhelye van a szerelemnek a művészetben, mint a székesfehérvári Bory-vár, ahol Bory Jenő az építmény minden szegletében a feleségét idézte meg. Lehet, hogy néhányan giccsnek gondolhatják ezeket a szavakat, de a kőbe zárt romantikáért, műemlékekért, szobrokért érdemes ellátogatni Székesfehérvár ezen részére is.

Íme egy válogatás a vár szobraiból.

Itt pedig a többi fotót találjátok.