Több
alkalommal írtunk már különböző kastélyokról, így bizonyára
sejthetitek, hogy szeretjük ezeket az épületeket vagy legalábbis
a történetüket. Hétköznapokon alig várjuk a hétvégét, hogy
kiélvezzük a kirándulás, utazás iránti szenvedélyünket.
Szeptember harmadik vasárnapján így Fehér megyére esett a választásunk. Kápolnásnyék után a fehérvárcsurgói
Károlyi-kastélyt
fedeztük fel. A két település fél órányira fekszik egymástól,
így másnak is ajánljuk a két
helyszín egymás utáni megtekintését.
A
kastélyt nemcsak turisták látogathatják, mivel az épület ma 20
szobás szállodaként, konferencia- és rendezvényközpontként is
üzemel, illetve több könyvtár is látható a falai közt. Mielőtt
felfedeztük volna a kastély belsejét, sétáltunk egyet a friss
levegőn. Az U alakú kastély homlokzatán először a címert
fedeztük fel, majd a két oldalszárny között az udvar közepén
gyönyörködtünk a szökőkút szépségében. A kúria két
oldalán a 30 méter magas torony négy sarkán egy-egy
fióktornyocska látható, közöttük pedig balusztrád húzódik.
Az épület hátsó részén szintén szépnek találtuk az
úgynevezett csipketeraszt. Az öntöttvas szerkezet oszlopainak
tetején csipkeszerű szalagdísz látható. Még lenyűgözőbb a 40
hektáros park, amelyben halastó, 150 éves fenyők, hársak,
tölgyek és gesztenyék, de még mezítlábas parkrész is
található. Kápolnásnyékhez hasonlóan itt is tanulmányozhatjuk
a növények fajtáit, mert minden hónap harmadik vasárnapján
botanikus sétákat is szerveznek. Ha kedvet kaptok a látogatásra,
vegyétek figyelembe, hogy a kastélyséta kizárólag idegenvezető
kíséretével lehetséges. Az egy órás idegenvezetés nem függ a
létszámtól, viszont fíx időpontokban indul. További
információkat ezeken a honlapokon találtok:
https://karolyikastely.accenthotels.com/hu
, https://www.karolyi.org.hu/.
A séta
után a Károlyi család és a kastély történetébe pillanthattunk
be. A
fehérvárcsurgói birtok 1691-től a Hochburg család tulajdonában
volt, majd később leányágon a Berényi, illetve a Perényi család
örökölte. Dokumentumok szerint 1786 előtt itt állt Perényi báró
barokk kastélya. Károlyi György gróf 1834-ben vette át a
birtokot és Henrich
Koch (ő
tervezte a pesti Károlyi palotát, ahol most a Petőfi Irodalmi Múzeum működik) és
Ybl
Miklós
építészek segítségével klasszicista és eklektikus stílusban
építette újjá a
kastélyt.
Végleges formáját viszont nem ekkor nyert el: 1910 körül az
épületet díszudvar felőli homlokzatát átalakították és ekkor
került a középrészbe az ovális alaprajzú könyvtárterem. A
kápolnásnyéki Halász családhoz hasonlóan a második világháború utáni időszak a Károlyi családnak sem kedvezett. A birtokot államosították és
1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőjeként, majd később
görög gyerekek menekült otthonaként üzemelt, illetve állami
nevelőotthonként működött, majd a romos állapota miatt
évekig üresen állt. 1997-ben a Károlyi József Alapítvány és a
Műemlékek Állami Gondnokság (MÁG) együttműködésével
elkezdték a felújítást, ami 2011-ig tartott, illetve később a
park is megújult. A magyar állam nem adta
vissza a családnak a birtokot, viszont
a Károlyi József alapítvány vált ennek tényleges kezelőjévé.
Ilyen formában a Károlyiak ma is személyesen kötődnek a helyhez,
hiszen nem csak lakják az egyik részét, de a fenntartásában is
talán ők a leginkább érdekelt fél.
A kastély
felfedezését a kápolnában kezdtük – egyébként ezt újították
fel legelőször –, majd haladtunk a többi terem felé.
Kápolnásnyékhez viszonyítva itt egy ellenkező előjelű vezetési
élményben volt részünk: ha ott
a rendezetlensége miatt volt sok az emésztendő információ, itt
ennek hiányától szenvedtünk. Az idegenvezető ugyanis 1-2
mondattal lezavarta az adott szoba bemutatását, és utána / előtte
mindent az egyéni felfedezésre bízott. Ami működőképes
stratégia is lehet, ha sok a látnivaló, de a kápolnásnyéki
Halász kastélyhoz hasonlóan itt is a semmiből kellett
visszavarázsolni az enteriőröket, és ugyan itt több az eredeti
részlet, Fehérvárcsurgó kapcsán is elég sok háttér-információra
van szükség, hogy a látogató elmélyülhessen az enteriőr által
sokszor csak szimbolizált környezetben.
Az egyik teremben például tanulmányozhattuk a Károlyi család
tagjait egy családfa segítségivel, de csak a padlástérben
hallottunk olyan történeteket, amelyek alapján volt mihez kötni a
család tagjait. Egy másikban viszont csak annyi volt a program,
hogy végigolvashattuk a falra kirakott egyéb Károlyi kastélyok
leírását. Olvasni otthon is tudunk, talán érdemesebb lenne kissé
feldobni az előadási technikát. A korabeli berendezést nélkülöző termek közül
legjobban a könyvtári helyiségek tetszettek, hiszen mindkettőnknek
a szakmánkba vágott a látvány: csillogó szemekkel néztük az
állományt. Fejtő
Ferenc
még Franciaorszuágból ismerte a Károlyi család tagjait, és
halála előtt ezer
kötetből álló könyvtárát – többet között saját műveit
is – a kastélynak ajándékozta. A gyűjtemény persze más
hagyatékot is őriz, például Vajay
Szabolcs
történész, genealógus és heraldikai szakértőét. Az
állományban magyar és európai családtörténetre vonatkozó
alapdokumentumok mellett levéltári jellegű anyagok is találhatóak,
melyek a tágas körpanorámás díszkönyvtárában helyeztek el. Ennek különlegessége az eredeti titkos ajtó, amely mögött a
csigalépcsőn lehet felmenni a felső szintre, habár – Regina
nagy bánatára – valószínűleg ezt csak a bejelentkezett kutatók
tehetik meg.
A kastély
Európai
Kulturális Találkozó Központ,
így korszerű eszközök állnak rendelkezésre, és konferencia
szervezésre is alkalmas. Ráadásul az év során zeneművészeti
fesztiváloknak is helyet ad. Például szeptember végén tartják a
„Quartettissimo-Európai
vonósnégyes fesztivál”-t.
Sport- és családi napokon és múzeumpedagógia órákon a kisebbek
is jól szórakozhatnak a birtokon.
A vezetés módszere nem igazán
fogott meg minket, maga az épület és a környező park viszont
tetszett. Szóval gyertek és látogassatok el Fehér megye ezen
kastélyába is.
Itt találtok további fényképeket a kastély külsejéről és a parkról.
Itt pedig a kastély belsejéről.
