Palazzo del Bo - a padovai egyetem főépülete

A padovai Európa második legrégebbi egyeteme. Bolognában ugyanis a tanárok és a diákok nem voltak elégedettek az oktatói szabadsággal, így 1222-ben megalapították a saját egyetemüket. A Palazzo del Bo 1493-tól az egyetem székhelye és központja. Korábban bérelt épületeket használtak, mert nem érte meg egy sajátot építeni.

A lenti lépcsőház az 1932-42 közötti bővítési munkálatok eredménye, rajta Gio Ponti és Fulvio Pendini festménye (a Tudás lépcsője):

A látogatók a lépcső és az új udvar után a régi udvaron keresztül folytatják az egyetem megtektekintését. A történelmi központot 1501-ben adták át, hogy befogadja a népes diáksereget, akiket két natio-ra osztottak: az itáliaiakra és a külföldiekre. Eredetileg két fakultás létezett: a jogi kar és a hét szabad művészetet elsajátító hallgatók kara, tehát a bölcsészkar. Mindkét karnak volt egy rektora, akiket a hallgatók közül választottak, és az ő címereik díszítik az épület udvarát, folyosóit és termeit. A címereket 1688-ig lehetett kitenni, amikor a várost irányító velencei kormányzat betiltotta a gyakorlatot: ekkor a már több, mint 3000 címer mellé nem fért el több, tehát a régieket kellett volna átfesteni, vagy leszedni ahhoz, hogy újabbakat rakjanak ki.

Az egyetemre számos magyar diák járt. Csak pár példa: Janus Pannonius; Báthory Miklós váci püspök; Brodarics István, akinek köszönhetjük a leghitelesebb beszámolót a mohácsi csatáról; Zsámboky János humanista; Forgách Ferenc püspök és történetíró; Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király hasonnevű unokaöccse.

Akit érdekel a teljes lista: Veress Endre: A Paduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai (1264--1864). Budapest, 1915.

 

A központi székhelyen mára csak a vezetőség irodái és a reprezentatív termek maradtak. A tényleges oktatás a városban szétszórt épületekben zajlik. Mi például egy konferencia keretében bejutottunk a Régi Levéltár elnevezésű terembe, ahol a fapolcokon elmúlt korok hallgatóinak az iratai sorakoznak.

 A leghíresebb részeknél nem lehetett fotózni: ebben az épületben működött Európa első anatómiai színháza, ahol 1594-től kezdve körülbelül 300 diák követhette élőben a boncolást. A fa szerkezet ma már nem teszi lehetővő, hogy felmenjünk a karzatokra, így a tetem számára fenntartott asztal alól lehet ide bekukkantani.

Ezen felül érdekes még az Aula Magna, vagyis a díszterem, ami eredetileg a jogászhallgatóké volt, ugyanis a legnagyobb termet a legtöbb diákot tömörító fakultásnak kellett fenntartani. Ezt a hagyományt csak Galileo Galilei törte meg, amikor a neves professzor hírnevének köszönhetően a matematikusok száma meghaladta a jogászokét, és ez utóbbiak ideiglenesen kiszorultak a termükből.

További belső tereket a Google Street View segítségével tekinthetünk meg.

A képeket nagy felbontásban itt látod.