2019. június 20., csütörtök

A firenzei Medici palota kápolnája


Mostanában láttuk az olasz–amerikai koprodukcióként forgatott Medici sorozat második évadját. Ha figyelembe vesszük, hogy ez egy fiktív történet, akkor könnyű szívvel megbocsájthatjuk a változtatásokat, az egyszerűsítéseket, a szólamok pufogtatását. A forgatási helyszíneken viszont mindig nagyot nevettünk, mert Róma helyett előkerült a bagnaiai Lante villa parkja, illetve a viterbói Pápák palotája; Milánót Mantova alakította a Szent György erőddel, a Te palotával, illetve a S. Lorenzo rotundával; a firenzei jeleneteket részben Pienzában, részben Montepulcianóban vették fel. Valami viszont legalább hasonlítani akart az eredeti helyszínhez: ilyen a pienzai Piccolomini palotába varázsolt Háromkirályok kápolnája. A Piccolomini palota „alakítja” a firenzei Via Larga-i Medici palotát, ahol valóban van egy ilyen kápolna, igaz kissé más az alaprajza. A sorozatban gyakran előkerül a kápolna egyik ismert részlete, amin az idealizált aranyhajú ifjú vezeti a családját, és népét. A sorozatban nagyobb a tér, az alaprajz téglalap alakú, az oltár szélesebb a valóságosnál, és közvetlenül a Lorenzót ábrázoló képrészlet előtt található. Nagyon szeretjük ezt a kápolnát, így a sorozat, Lorenzo il Magnifico, a festő Benozzo Gozzoli és un bloc a kápolna rajongóinak szeretnénk egy kicsit kedveskedni pár fényképpel a helyről, illetve pár magyarázattal mindenhez.
A freskót valamikor 1459 és 1463 között készítette Benozzo Gozzoli a Medici palota első, vagyis „nemesi” emeletén. A kápolna alaprajza nagyjából egy T betűre emlékeztet, aminek a szára az apszis, a feje pedig a „családi” tér, ugyanis ez a család magánkápolnája. A freskó a Napkeleti bölcsek vonulása helyett a pápa által vezetett 1459-es menetet ábrázolja, amely Firenzén keresztül tartott Mantovába. A résztvevők pedig az 1439-es firenzei zsinatra is utalnak, amely a nyugati és a keleti kereszténység közötti szakadás megszüntetését célozta.

Az egész élén álló aranyhajú ifjú hivatalosan Gáspár király, valójában viszont ez a fiatal Lorenzo il Magnifico idealizált portréja. Erre utal az arcát övező babér is (laurus/Laurentius). Előtte két apród viszi az ajándékait: a mirhát és a királyi hatalmat jelképező kardot. Lorenzót lóháton követi az apja (Köszvényes Piero) és szamárháton a nagyapja, az akkori családfő (Öreg Cosimo, a Haza Atyja). Piero előtt áll egy a ló szemébe néző figura: ő valószínűleg Cosimo törvénytelen fia (Carlo), vagy a Medici család egyik azonosítatlan tagja. A Piero és Cosimo közötti fekete hajú lovast pedig általában Piero öccseként, Giovanniként azonosítják. Cosimo után egy afrikai személy töri meg a sort, akit két felénk forduló lovas követ: a pej lovon a milánói hercegség örököse (Galeazzo Maria Sforza), a barnán pedig Rimini ura (Sigismondo Malatesta) ül.

Galeazzo Maria Sforza feje mellett van két lófej, amelyek felett két fiatal gyerek portréját találjuk: ezek a festés pillanatában ábrázolják Köszvényes Piero fiait: a 11-13 éves Lorenzót és a 7-9 éves Giulianót. Ha még egy sorral feljebb megyünk, akkor pont Lorenzo és Giuliano fölött találjuk a festő, Benozzo Gozzoli önarcképét. Ő az, akinek a piros sapkáján egy aranyszínű felirat fut végig, amely egyben aláírás is: OPUS BENOTII (Benozzo műve). Benozzo Gozzolitól balra és jobbra is találunk szakállas alakokat: ők görög hivatalnokok. A festő feletti sorban a piros alapon arany mintás fejfedős, lefelé konyuló szájú alak pedig a pápa: II. Pius, eredeti nevén Enea Silvio Piccolomini. Mellesleg Pienza az ő nevét viseli, ugyanis a pápa reneszánsz városként átterveztette szülőhelyét, aminek a nevét is megváltoztatta.

Ha jobbra fordulunk, akkor a sarokban három lovon ülő lányt látunk (lásd balra lent): ők Lorenzo és Giuliano testvérei: balról jobbra haladva Nannina, Bianca e Maria dei Medici, habár az azonosításuk kérdéses. A sorozatban amúgy csak Bianca szerepel. Az ajtó felett pedig Boldizsár király képében a bizánci császár, VIII. Palaiologosz János portréját találjuk (lásd jobbra lent). A vasrácsos ablak a császár és a lányok között későbbi betoldás, eredetileg itt voltak a király ajándékait hozó szolgák.


A császárt követően el is jutottunk a lépcsőház felé nyíló sarokhoz, amely szintén egy későbbi módosítás eredménye. Az eredeti freskó most teljesnek tűnik, de ennek csak egy része eredeti. Jacopo Chiavistelli a felújítás során azt az utasítást adta, hogy az elveszett részekre stilárisan illeszkedő, de amúgy semmitmondó elemeket kell festeni, így nem tűnik fel elsőre, hogy sérült a kompozíció. A sarkot követően kezdődik a nyugati fal. Itt bal oldalt találjuk a harmadik napkeleti bölcs ősz szakállú portréját: ő lenne Menyhért, habár az alak valójában József konstantinápolyi pátriárka vonásait viseli. Előtte haladnak az ajándékot szállító apródok: az aranyból készült toronyszerű tárgy az egyik kezében a tömjént tartalmazza.

Ha eljutunk a kép kétharmadáig, akkor egy kék ruhában, a lován leopárdot szállító ifjat látunk: ez Giuliano de Medici idealizált portréja. Tőle jobbra pedig a Medici család támogatóinak népes táborát találjuk, amint éppen a hegyi ösvényen haladnak felfelé. A majom felett Bernardo Giugni alakja található: ő Öreg Cosimo barátja és firenzei követ volt. Tőle kettővel balra található Neri Capponi, amint az ég felé emeli a szemét. Ő is Cosimo szövetségese volt. Tőle balra hátrafelé, vagyis felénk fordul Benozzo Gozzoli a kékes fejfedőjével. A felettük lévő sorban a fal felől balra haladva Angelo Tani alakját csodálhatjuk (ő volt a Medici bank Brugge-i fiókvezetője), akitől balra Francesco Sassetti található (ő genfi és lyoni fiókot irányította). Benozzo Gozzoli alakja felett található Dietisalvi Neroni, Cosimo későbbi ellenfele, tőle balra pedig a szeme sarkával hátrafelé sandító alak Roberto Martelli, a Medici bank római fiókvezetője. Egy újabb sorral feljebb, a zöld csúcsos sapkás fiatal mögött látunk egy kék fejfedős fogurát: ő Luca Pitti, a Pitti palota építtetője. A sorozat második évadjának első részében merényletet követnek el Köszvényes Piero ellen. A valóságban ezt a merényletet Luca Pitti szervezte, a megbízó nem menekült meg, sőt, börtönben halt meg.

A mennyezet faborítását, illetve az intarziás padokat Giuliano Sangallo rajza alapján készítették. Az apszis (lásd balra) két oldalát is Benozzo Gozzoli festette: itt angyalokat ábrázolt a mestere, Beato Angelico stílusában. Az oltár feletti kép másolat: Filippo Lippi Gyermek Jézus imádata című festményének eredetije ma Berlinben található.
Cserében a palotában egy másik Filippo Lippi-féle Madonna a Gyermekkel témájú képet találunk (lásd lent középen). Igaz ennek még az a különlegessége, hogy a hátoldalán fennmaradt Lippi stílusgyakorlata (lásd lent jobbra).


A palotát Öreg Cosimo építtette az 1440-50-es évek fordulóján és szerintünk a kápolna mellett az egyik legszebb eleme pont az udvar.
1659-ig az épület a család tulajdonában maradt, viszont ekkorra már a Pitti palotában székelt a nagyhercegi udvar, a régi Medici palota elvesztette funkcióját, így egy firenzei bankár család, a
Ricciardik vásárolták meg. Hozzájuk köthető a tükörterem kialakítása, amelynek a mennyezeti freskóját Luca Giordano készítette az 1680-as években. Szépnek szép, de a Benozzo Gozzoli-féle freskókat jobban szeretjük.
Amúgy még különféle termeket találunk itt, de talán csak az egyik fogott meg: ez az olasz köztársasági elnök hivatali hálószobája, amikor Firenzében tartózkodik (lásd lent).


Itt találtok még képeket a kápolnáról.
Itt pedig egyben láthatjátok a freskósorozatot.