Prágai műemlék könyvtárak, avagy a Strahov és a Klementinum

A könyvtár szorosan kapcsolódik a munkánkhoz (is), így – amennyiben erre lehetőségünk nyílik – az utazásaink során szívesen ismerkedünk a helyi könyvtárakkal. A prágai élménybeszámolónkat így két cseh impozáns műemlékkönyvtárral folytatjuk. Jelenlegi posztunk tehát a Strahov Könyvtárról és a Klementinumról szól, amelyek amúgy a világ tíz legszebb könyvtára között szerepelnek.

A Strahov Könyvtár

A Strahov kolostor a Hradčany negyedben található, körülbelül egy kilométerre nyugatra a prágai vártól. A kolostor a cseh oktatás és tudomány központjaként szolgál több mint 800 éve. I. Vladislav fejedelem alapította 1140-ben a premontrei rend számára, akik kisebb kihagyásokkal, de máig megőrizték ezt a kolostorukat. A premontrei egy római katolikus kanonok rend, amelyet Szent Norbert alapított 1121-ben. Norbertinusokként vagy fehér kanonokokként is ismerik őket. A strahovi kolostor története lényegében a folyamatos újrakezdések története, ugyanis először a huszita háború, majd a harminc éves háború, és végül a kommunista diktatúra miatt lehetetlenült el a működésük. A kommunista időkben a kolostort be is zárták, és sok szerzetest bebörtönöztek. A rend végül csak 1990-ben térhetett vissza, és 1994-re már el is készültek a meglehetősen költséges helyreállítással, hogy azóta folyamatosan fogadják a látogatókat. Mellesleg a kolostor területén található a Szűz Mária Mennybemenetele templom, amelynek az orgonáján elmondások szerint Mozart is játszott 1787-ben. A templom különösen fontos szerepet tölt be a rend történetében, ugyanis 1627-ben ide hozták át Szent Norbert földi maradványait Magdeburgból. Habár a templomon kívül megtekinthető még a Strahov képtár is, mi inkább a Strahov könyvtárra koncentráltunk.

A könyvtár polcain közel 200 000 könyv, 3 000 kézirat, 1500 ősnyomtatvány sorakozik, köztük több értékes magyar vonatkozású kézirat és könyvritkaság is megtalálható. A könyvtárat egy főleg teológiai és egy jórészt filozófiai témájú barokk csarnok alkotja, melyeket egy folyosó köt össze.

Az első teremben, vagyis a történelmi rész bejáratánál a természettudományokkal és a tengeri állatvilággal ismerkedhetünk. A tárgyak már itt is szó szerint ámulatba ejtettek, hiszen egy klasszikus wunderkammerre bukkantunk, amely 1798-ban jórészt Karl Jan Eben báró hagyatékából került Strahovba. Van itt 12. századi dróting, 17. századi mellvért, 17-18 századi hadihajó modell, amelyek mellett egyéb katonai vonatkozású tárgyakra is felfigyeltünk (ágyúcső, ágyúgolyók, lovaglócipő, lengyel kopják, íjak, íjpuskák, sisakok, és egy szekerce). A tengeri állatvilág tárgyai között preparált cetet, rákféléket és más tengeri élőlényeket fedeztünk fel. Ezek közül a legkülönlegesebb egy narvál egyenes foga (az emlősök osztályában a cetek rendjébe, ezen belül a narválfélék vagy fehérdelfinfélék családjába tartozó faj), amelyet évszázadokon keresztül unikornis szarvként azonosítottak.

Az összekötő folyosó közelében találjuk a dendrológiai könyvtárat, amelynek a másik elnevezése a xylotéka. Ez a Karel z Hinterlagenu által 1825 körül összegyűjtött fafajtákat mutatja be. A kötetek azért is különlegesek, mert a borítókon a német és latin nyelvű feliratok zuzmós fakéregből készültek és a könyvek belsejében is növények találhatók.

Az összekötő folyosó könyvei között orvosi, jogi, alkímiai metallurgiai témájú kötetek láthatunk. Az egyik legérdekesebb kötet a Strahovi Evangélium fakszimiléje. A 860 körül keletkezett kéziratba 100 évvel később kötötték be a négy oldalas Szent Gergely mester–féle ábrázolással a négy evangélista alakját.

A folyosón található tárlókban még egy ókori numizmatikai kiállítást is találtunk, a kedvenc Nagy Sándor, Julius Caesar, és Octavianus-féle darabokat lefotóztuk.

A folyosó végén balra látható Krispin Fuck apát portréja. Ő volt az, aki a 17. század első felében hajózhatóvá tette a Moldova folyó felső szakaszát. Amúgy a folyosó hátsó falát egy 1825-ös, trompe-l’oeil hatású, František Bernard Václav Achbauer festmény borítja, amelynek hatására ez hosszabbnak tűnik a valóságosnál.

A könyvtár két termébe – a kötetek megóvása érdekében – csak bekukkanthattunk, de így is varázslatos látványban lehetett részünk. Fotózni csak fotójeggyel lehet. Mi ezt előre megváltottuk, és jót mosolyogtunk magunkban, ahogy egyes látogatók utólag rohantak az őrhöz, hogy kifizessék az 50 koronát.

A Teológiai Terem bejáratánál gazdag térképgyűjteményt tekinthetünk meg. A terem ívelt mennyezetét barokk stukkók díszítik, melyet a Jeroným Hirnhaim apát által felkért Giovanni Orsi olasz származású építész készített 1679-ben. 1727-ben, Szent Norbert földi maradványai itteni elhelyezésének 100. évfordulója alkalmával megnövelték a terem hosszát, és az új részt már Siard Nosecký strahovi premontrei szerzetes festette ki. A kovácsoltvas kapu fölött felirat olvasható: „INITIUM SAPIENTIAE TIMOR DOMONI” – a bölcsesség kezdete az Úr félelme.

Jeroným Hirnhaim portréja az első ablaknál, Nosecký portréja pedig a második ablaknál található. A terem kiemelt műalkotása a Keresztelő Szent Jánosról készült késő gótikus faszobor, amelynek a jobb kezében található hajlékony bőrkötés szimbolizálja a könyvtárat. Ez a fajta kötés ugyan megóvta a könyveket, de sajnos nem sok maradt fent belőlük. A falak mentén aprólékosan kifaragott könyvespolcok sorakoznak, ahol teológiai könyveket és bibliákat tartanak.

A terem bal oldalán egy tanulást segítő 1678-as kompilációs kerék található. A kerék polcain forrásanyagok olvashatóak, és a kerék forgatása közben a bolygómechanizmusnak köszönhetően a könyvek nem csúsznak el. A helyiségben még felfedezhetünk néhány 17-18 századi föld- és asztronómiai gömböt, amelyek holland Blaeu család műhelyéből származnak. 1993–1994 között ezt a termet is felújították.

A kétszintes Filozófia Termet 1780-ban Jan Ignác Palliardi kezdte el építeni a régi magház helyén, majd a már szerkezetkész termet 1783-ban a feloszlatott morvaországi Louka kolostor kedvező áron megvásárolt könyvszekrényeihez igazították. Ezeket Jan Lahofer z Dobšic asztalos készítette klasszicista stílusban. A helyiség teljes mennyezetét Franz Maulbertsch „Az emberiség spirituális fejlődése” címet viselő gyönyörűséges freskója díszíti. A festmény röviden összefoglalja a tudományok és a vallás fejlődését. Maulbertsch a freskó közepén az erények között az Isteni Gondviselést ábrázolta. A baloldalon nyomon követhetjük a görög civilizáció fejlődését; a mitologikus idők kezdetétől, Nagy Sándoron keresztül Diogenész és Démokritosz filozófusokig. A tudomány fejlődését a jobb oldalon találjuk (például Aszklépiosz, Püthagorasz, Szókratész a börtönben). A „Wenceslaus secundus, hic primus” felirat szerint a csarnok alapítója, Václav Mayer, vagyis a második Vencel nevű apát volt. Mellette francia enciklopédistákra utaló alakok láthatóak. Az ószövetségi motívumokat nem láthatjuk, mert azok pont a bejárat fölött helyezkednek el, de az ellenkező oldalon található újszövetségi motívumokat igen. A freskó jobb sarkában Szent Vencel áll, aki a csehek védőszentje. A mellette álló idős asszony pedig a nagymamája, Szent Ludmilla. Alattuk az egyházatyák (Jeromos, Ambrus, Ágoston és Nagy Szent Gergely) között Szent Metód áll, aki második prágai püspököt, Szent Adalbertet keresztelte. Szent Adalbertet onnan is ismerhetjük, hogy ő viszont a mi Szent István királyunkat keresztelte meg. Az utolsó sorban világos arccal, pásztorbottal ábrázolták Václav Mayert, akitől jobbra más cseh védőszentek (Nepomuki Szent János és Szent Norbert) térdelnek. A teremben található egy 18. század végi összecsukható kis asztal, amely egy kis széket és egy létrát is tartalmaz. A legmagasabb polcok persze nem ezzel, hanem a hamis könyvgerincnek álcázott csigalépcsőn érhetők el. Ezt a termet 2009-2010 között újították fel.

A 18-19. században a könyvtár az európai kultúrközegben is híres lett, és már 1792-től számos fontos személy látogatta. Például: Lady Emma Hamilton férjével, a brit diplomatával, illetve a hölgy szeretője, Lord Horatio Nelson admirális is megfordult errefelé. 1812-ben Bonaparte Napóleon második felesége, Mária Lujza is járt itt. Az osztrák hercegnő ajándékokat is küldött a Strahov Könyvtár számára: a bécsi porcelánkészletet, a Louvre festménygyűjteményét bemutató négy kötetes könyvet, és a versailles-i liliomfélékről szóló botanikai művet külön szekrényben tárolják, aminek a tetején a hercegnő apja, I. Ferenc osztrák császár carrarai márvány szobra található.

A könyvtár egész évben 9 órától 17 óráig (ebédidő 12.00-13.00) várja a látogatókat (kivéve december 24–25. között és húsvét vasárnapján). A belépődíj felnőtteknek 120 korona, a középiskolás és 27 év alatti egyetemi hallgatóknak mindez 60 korona A látogatók kapnak angol, francia, német, olasz, spanyol, lengyel, japán, orosz nyelvű útmutatót. Mi rákérdeztünk és magyart is adtak.

A Klementinum

Az 1232-ben alapított Klementinum a prágai vár után a város legnagyobb alapterületű épületegyüttese. A Károly-híd Óváros felé eső hídfője tőszomszédságában található több, mint 20 000 m²-es területet eredetileg a domonkosok hasznosították, amikor itt építették fel a kolostorukat. A nagy infrastrukturális fejlesztések viszont már a jezsuitákhoz köthetők, akik 1556-ben kapták meg a volt domonkos komplexumot. 1578 és 1726 között ugyanis kiépítették azt, amit ma Klementinumként ismerünk. Ez magába foglalt egy iskolát, egy könyvtárat, egy gyógyszertárat, egy színházat, és természetesen egy vallási központot. Ehhez járult még egy kápolna és két templom, illetve egyéb gazdasági épületek. A komplexumnak ugyanis a részét képezi a Tükör kápolna, a Sz. Megváltó templom és a Sz. Kelemen székesegyház is.

1654-ben a Klementinum egyetemet összeolvasztották a világszerte jegyzett Károly egyetemmel, és az így keletkezett Károly-Ferdinánd egyetem azt követően is az épületben maradt, hogy a Habsburg-birodalom területén 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet. A név amúgy 1918-ig maradt érvényben.

A barokk könyvtárat 1722-ben nyitották meg a jezsuita egyetem részeként. Itt több, mint 20 000 kötetet őriznek, amelyek javarészt külföldi eredetűek és teológiai témájúak. Azon szerencsések, akik ténylegesen a könyvek közelébe kerülhetnek, már a kötésük alapján is azonosíthatják, hogy mely kötetek származnak a jezsuita időszakból, ugyanis ezeknek fehér a gerince, amin vörös jelzés található.

1777-ben, vagyis már a jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia a könyvtárat Köz- és Egyetemi Könyvtárrá nyilvánította. 1781-ben pedig az akkori igazgató, Karel Rafael Ungar, egy cseh nyelvű irodalmi gyűjteményt is létrehozott, amelyet Biblioteca Nationalis néven emlegettek. Ez képezte az 1930-ban létrehozott cseh nemzeti könyvtár alapját.

A könyvtár belseje vajmi keveset változott a 18. század óta. A mennyezeti freskót Jan Hiebl készítette, és a jezsuita rend fontos képviselőit, az egyetem védőszentjeit, jezsuita szenteket és allegorikus oktatási szimbólumokat ábrázol. A terem végén II. József császár portréja függ. A „kalapos király” képe azért került ide, mert a felszámolt szerzetesrendek könyvtárát a Klementinumba küldette. A terem közepén található föld- és éggömbgyűjtemény is figyelemreméltó, amelyeket főleg jezsuiták készítettek. A csillagászati órák pedig jórészt Jan Klein munkái.

A könyvtár számos egyedi alkotást őriz, amelyek közül kiemelkedik a Visehradi kódex. Ez egy 1085-ből származó és gazdagon illuminált latin nyelvű evangeliárium, amelyet valószínűleg az első cseh király, Vratislav megkoronázása alkalmából készítettek. A név onnan ered, hogy az uralkodó a vyšehradi székhelyén tartotta. Koronázási evangeliáriumnak is nevezik, ugyanis a cseh királyok koronázási szertatásának elengedhetetlen kellékévé vált.

A kötet őrzési helye változott: 1228-ban a Sz. Vitus székesegyház könyvtárába került, majd 1619 körül Dlouhá Vesbe menekítették a protestánsok elől. A 18. század második felétől a Klementinumban őrzik, kivéve a második világháborút, amikor Karlštejnbe szállították. 2005-től a Cseh Köztársaság nemzeti kulturális emlékének nyilvánították, 2012-től pedig a kódex facsimile másolatát kiállították a Klementinumban, a barokk könyvtár előterében. Itt amúgy egyéb nevezetesebb munkák fakszimile másolatát is megtaláljuk olyan asztronómiai eszközök társaságában, mint például Kepler szextánsa.

A kódex a regensburgi Szent Emmerám kolostor scriptoriumához köthető, és 108 miniált folióból áll, amiből 26 oldalt az evangelisták portréival, Jézus genealógiájával (ez Jessze fájának első ismert ábrázolása), ótestamentumi jelenetekkel és Szent Vencel, a cseh nemzeti védőszent ábrázolásával díszítettek.

A Klementinum másik büszkesége a Tükörkápolna. Ide csak ritkán engedik be a turistákat, ugyanis rendszerint koncerteket rendeznek benne. A kápolnát 1724-ben építették, és a benne található két 18. századi orgona egyikén Wolfgang Amadeus Mozart is játszott, amikor meglátogatta a Klementinumot. Nekünk sajnos nem volt ezzel szerencsénk, de talán másnak összejön, és bejut ide is.

Ahova viszont feljutottunk, az a csillagvizsgáló torony. A tériszonyosoknak nem ajánljuk, viszont szép időben megéri felmászni a 172 lépcsőn, ugyanis gyönyörű a panoráma. A torony aljáig van lift, tehát a barokk könyvtárig akár a mozgáskorlátozottak is eljuthatnak, viszont a tornyot az eredeti lépcsőivel már csak a legelszántabbak tudják meghódítani. Több szintet jártunk be, így volt lehetőség a lihegésre is. Az egyik szint a meridián terem. Itt egy földön található napóra segítségével állapították meg a delet, amit a torony tetején lógatott zászlóval jeleztek.

A tornyot 1722-ben építették és 68 méter magas. A tetején található Atlasz szobor, amely az éggömböt hordozza, Matthias Bernard Braun alkotása. A torony építése a rohamosan fejlődő asztronómiai tanulmányok miatt vált szükségessé, és olyan tudósok munkáját tette lehetővé, mint Tycho Brahe, Johannes Kepler, vagy Thadeus Hájek. A csillagászat már az alapításkor a jezsuita egyetem tananyagába tartozott, a csillagvizsgálót viszont csak 1751–1752-ben alapították Joseph Stepling, az első igazgató unszolására. Ezt követően a torony vált a csillagászati mérések legfontosabb helyszínévé. A csillagvizsgálót végül a második világháborúig használták.

Az időjárásra vonatkozó feljegyzéseket 1752-ben kezdték el rögzíteni, de ekkor még nem rendszeresen. A csapadékra vonatkozó adatsorok csak 1804-től folyamatosak. A napi hőmérsékletet pedig 1775-től mérik rendszeresen. Ezeket az időjárási adatokat ma is vezetik, és a nyilvántartás a világ egyik legrégebbi folyamatosan vezetett adatsora.

Mi leginkább a látványt élveztük, a képek magukért beszélnek.

 

A komplexum látogatása minden nap angol és cseh nyelvű vezetéssel, 10 és 18 óra között lehetséges (március 15. előtt és október 15. után a záróra 17 órára módosul). A csoportok 30 percenként indulnak, és a pénztárnál lehetséges aznapra ugyan, de későbbi időpontra jegyet vásárolni. Hasznos információ, hogy kártyával is lehet fizetni. A felnőtt belépőjegy ára: 300 CZK, ami egyetemisták és diákok esetében 200 CZK.

Íme, amit nem raktunk fel a blogra a Strahov könyvtárban készült fotókból.

Itt találtok további képeket a Klementinum tornyából.

A Klementium könyvtáráról készült fotó lelőhelye.

A tükörkápolnáról készült fénykép lelőhelye.

A Visehradi kódex oldalát ábrázoló fotót itt találod.

A csillagvizsgálóról készült fényképnek pedig ez az eredeti lelőhelye.

A téli Zircen jártunk

Korábbi ígéretünkhöz híven a veszprémi túránk egyes állomásairól részletesebben is írunk: ebben a bejegyzésben a Bakonyi hegység Zirci medencéjében található gyönyörű kisvárosról olvashattok.

A város Veszprémtől 25 km-re északra, Pápától 45 km-re keletre, a Balatontól 35, Győrtől 57 km-re fekszik. Legkönnyebben a Veszprémet Győrrel Cseszneken és Pannonhalmán keresztül összekötő 82-es főúton közelíthetjük meg.

Zirc nevének eredetére több magyarázat is létezik: ha a szláv „szerdce" szóból jön, akkor a jelentése „Bakony szíve”; amennyiben a „szirec” szóból, úgy ez a makkoltatásra utal; a harmadik változat szerint a „crk” szó az alap, aminek a jelentése egyedül álló kis templom; de nagy valószínűséggel a szintén szláv „szirici” szóból származik, ami árva gyermeket jelent.

A település több mint 900 éves, történelme szorosan összefonódott a ciszterciekkel és az apátságukkal. A ciszterci egy nagy múltú római katolikus szerzetesrend, amely a Szent Benedek-féle monaszticizmus 12. századi megújított változatához tartozik. Az alapítójuk Molesme-i Szent Róbert, aki 1098 márciusában húsz rendtársával Cîteaux (latinul Cistercium) mellett, egy elhagyatott helyen telepedett le, hogy ott könnyebben követhessék Szent Benedek szabályzatát. Már a második apát, Szent Alberik nevéhez köthető az ideiglenes szabályzat (Instituta monachorum Cisterciensium de Molismo Venientium) összeállítása, a ruházat színének meghatározása (fehér habitus, barna, később fekete skapuláréval) és II. Paszkál pápától 1100. április 18-án kapott védelmi okirat. Az új rend a teljes szervezettséget a harmadik apát, Harding Szent István alatt, 1119-ben érte el, aki megírta a Carta Caritatis-t, vagyis a végleges szabályzatukat. A rendet igazából a negyedik apát, Clairvaux-i Szent Bernát virágoztatta fel, aki a megszűnés határán ellensúlyozó kezdeményezésből egy dinamikusan terjeszkedő új szervezetet csinált. Szent Bernát halálakor a ciszterciek már Magyarországon is jelen voltak, ugyanis II. Géza király uralkodása alatt, 1142-ben már megjelentek a szerzetesek hazánkban is. A Magyar Királyság területén az első ciszterci apátság a cikádori volt (ma Bátaszék), amelyet a heiligenkreuzi szerzetesek alapítottak. Ezt követték a pilisi, pásztói, szentgotthárdi, és végül zirci apátságok. A lista természetesen nem teljes: a felsoroltak léteznek ma is. Eredetileg az apátságok rendszeres kapcsolatban álltak egymással, és az apátoknak az éves általános gyűlésen kellett volna találkozni. A nagy távolságok miatt ez egyre inkább megvalósíthatatlanná vált, így külön területi egységek, úgynevezett kongregációk alakultak ki. A magyarországi ciszterciek az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után alakították meg a saját kongregációjukat, amelynek a központja Zirc.

Itt az első apátságot 1182-ben III. Béla alapította, amely a 15. század elejéig a ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A virágzó életben a tatárjárás okozta az első törést: 1241-ben a mongolok támadásának számos apátság is áldozatul esett, de a központosított szervezetnek köszönhetően a katasztrófa után mindegyik apátságba visszatérhetett az élet. A 14. század közepére mégis, nagy valószínűséggel a megromlott egészségügyi problémák miatt a szerzetesek száma csökkent. 1480-ban Mátyás király és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így Zircre is. Később a törökök hódoltsága miatt kolostort a szerzeteseknek el kellett hagyniuk és Veszprém elfoglalása után a templom épülete is romba dőlt. A javak, a könyv- és levéltár gyűjteménye is valószínűleg megsemmisült, ugyanis későbbi sorsuk ismeretlen. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlanná vált. A szerzetesek 1629-ben térhettek vissza, ehhez az előkészületeket a lilienfeldi kolostor apátja kezdte meg. 1660-től Újfalussy Márton az új vezetője az apátságnak, aki sokat tett, hogy a szerzetesek száma növekedjen, de sajnos a portyázó törökök 1678-ban megölték. Innentől fogva a lilienfeldi apátok vették át az irányítást, majd 1699-ben a sziléziai Heinrich Kahler apát folytatta ugyanezeket a feladatokat. A visszatelepülést követően a helyreállítás sok időt vett igénybe, ugyanis a törökök teljes kiűzése után végül több évtizedbe telt, amíg újra benépesült az apátság.

A 18. századtól indult meg az újjáépítés. A középkori épületeket teljesen elbontották, és ezek elemeinek újrahasznosításával újakat emeltek. Lassan a függetlenség is elérkezett, ugyanis 1810-ben a porosz kormány megszüntette a sziléziai apátságot, majd az utolsó heinrichaui apát, Konstantin Gloger 1814-es halálát követően a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja.

Időközben a szerzetesek az oktatásban is egyre nagyobb szerepet vállaltak: II. József feloszlatta az összes olyan szerzetesrendet, amely nem végzett az állam számára hasznos munkát, így aki maradni akart, jellegzetesen oktatási feladatokat vállalt (lásd a bencéseket, a cisztercieket és a piaristákat). Ennek köszönhetően 1814-től már a székesfehérvári és a pécsi gimnáziumok fenntartását is ők vállalták, majd a 20. század elején Baján és Budán is iskolát nyitottak. 1950-ben a zirci kolostort megszüntették, a szerzeteseknek újra el kellett hagyniuk a telephelyüket, ahova csak 1990-ben térhettek vissza. Azóta négy gimnáziumban újra a ciszterciek tanítanak.

Mielőtt az apátsághoz értünk volna, elmentünk a zirci arborétum mellett, ami télen sajnos zárva van. A havas, ködös időben így is szép látványt mutatott a ciszterciek apátságához tartozó épületegyüttes. A jegyvásárlás után, mielőtt elkezdődött volna az idegenvezetés – a templom csak vezetéssel látogatható –, fotóztunk és megnéztünk egy kisebb kiállítást az apátság történetéről. A tárlat az egykori narancsházban kapott helyet, és a látogatás egy vetítéssel kezdődik, amely a rend történetét mutatja be. A székek mellett a falakon két gyönyörű gobelin technikával készült faliszőnyeg található (ezek a Magyarország területén található legrégebbi hasonló faliszőnyegek), majd a többi helységben a gyűjteménybe tartozó műtárgyak, leletek, liturgikus kellékek mesélnek a rend életéről, múltjáról.

Az egyháztörténeti kiállítás után a templomot nézhettük meg, ami a város jelképe is. A Szent Máriának szentelt kéttornyú barokk épület különleges, belsejében minden fából készült: ez bizonyítja egy sérülés is amit az idegenvezetőnk megmutatott.

54 méter hosszával és 24 méter szélességével a templom igen szép kecses. Csigaszerű formák díszítik a külső felső szobrokat. A tető cakkozott kialakítású. Az épület nem csak barokk, hanem klasszicista jegyeket is hordoz: például a középső tornyokon látható boltíves díszítés is erre utal. A tornyok szélein felfedezhető timpanonok is jellegzetesen klasszicista stílusúak. A központi ablak fölött címerkép látható, amelyet indák, levelek, fáklyák és egy urna díszít, közepén egy korona látható szintén levél motívumokkal. A betűk Szűz Máriára utalnak, ezt a jellegzetes betűjelzést a templom belsejében is több helyen láttuk; az olajág a béke szimbóluma; az alsó címerkép a szerzetesrendre utal.

A templom tervezőjéről nem tudunk semmit, de a freskókat Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet pedig Franz Anton Maulbertsch készítette.

A belső tér hármas tagolású, ahol a főhajó áll központban, a két oldali kápolna sor pedig mellette keskenyebb. Három boltozattal rendelkezik. A szószék és a 25 méter magas szentély melletti faragott stallumok (kóruspad) igazi remekművek. A bibliai jeleneteket ábrázoló szószék domborművein Szent Ambrus, Jeromos, Ágoston és Gergely egyházatyákat láthatjuk. A szélein az isteni erényeket ábrázoló női alakok kaptak helyet (Hit, Remény, Szeret). Az északi oldalon, az utolsó kápolnánál a falba épített kőtáblán feliratot fedeztünk fel, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino (Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében ezt az oltárt Imre magyar király alapította). A templomnak két orgonája van: a szentély mellettit a régebbi, a homlokzat felőlit pedig a romantikus zeneművek eljátszására használják.

1982-ben a templom – alapításának 800 éves évfordulójára – a pápától basilica minor rangot kapott. Helyreállítását nemrég fejezték be. A freskók restaurálása közben jöttek ugyanis rá, hogy az eredetileg fiatal személyek arcát idősnek festették át, illetve a kőszerű fehérrel átfestett szobrokat korábban arannyal vonták be. A falakon is megtisztították a későbbi átfestésektől a freskókat, amire látványos példákat mutatott előtte/utána fotókkal az idegenvezetőnk. Ahogy korábban említettük, az oltárok is mind fából készültek. Pápáról hozták őket, és csak a szószék mellett, egy kisebb sérülés tanúskodik ezek valódi alapanyagáról.

A közvetlenül a templom mellett álló ciszterci monostor jellegzetes épületének 18. századi szárnyait Witwer Márton karmelita szerzetes tervezte. A monostor klasszicista stílusára jellemző, hogy tetején timpanon látható és korinthoszi oszlopok övezik. A homlokzat alatt két angyal által közrefogott címer látható.

A bővítésének köszönhetően az apátságnak még két látogatható intézménye van. Az egyik az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum és a másik a Reguly Antal Műemlékkönyvtár (Reguly a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő alakja volt). Mindkét intézmény érdekes kincsei lenyűgözőek. A második emeleten látható műemlékkönyvtárat néztük meg először, ami szintén vezetővel látogatható. A templom és a könyvtár esetében is a látogatások időpontjait a honlapon is előre kikereshetjük.

A könyvtár története a rendház történetével párhuzamosan alakult. A mostani állomány alapját Sziléziából hozott kötetek képezték. Az intézmény egy nagy teremből állt, amit Leopord Peiss tervezett. A könyvtári állomány beszerzések és a szerzetes-tanárok hagyatéka révén gyarapodott, és miután az oktatók tudományos tevékenysége növekedett, így a könyvtárat már a múlt század végén bővíteni kellett: ekkor alakították ki az egyszerűbb berendezésű Kistermet.

A könyvtár legnagyobb érdemű könyvtárosa Szabó Otmár volt, aki huszonhét éves korától, haláláig óriási szorgalommal rendezte és katalogizálta a gyűjteményt. Ennek hatására az állomány 65 000 kötetre nőtt.

A második világháború harcai ugyan elkerülték az apátsági épületét, de egy német vadászrepülőgép súlyos kárt okozott a térőszerkezetbe, ami ma is látszik, mert már nem tudták a régi boltozatot eredeti állapotában helyrehozni. A bejárattól jobbra, a boltozat utolsó pár sor rozetta díszítései csak festettek: itt keletkezett a kár. A rend betiltása után az épület nemzeti tulajdonba került. Rövid ideig kaszárnyaként, szociális otthonként szolgált, majd végül szakmunkásképző intézetet és kollégium kapott helyet az épületben. 1953-ban a zirci könyvtár felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át és a mai napig gondozza könyvtárat (a tulajdonjog a cisztercieké). Nemzeti könyvtárunk ezzel nagy gondot vállalt magára. A háborús és az azt követő nehéz gazdasági helyzetben a könyvtári épületrészen csak a legszükségesebb tatarozásokat lehetett elvégezni. Az állomány egy részét rovarfertőzés is rongálta. A helyreállítás után, csak 1955-ben sikerült megnyitni a könyvtár a látogatók számára. Ez ekkor vette Reguly Antal nevét. 1966 és 1970 között a könyvtártermeket is helyrehozták.

A könyvtár hatalmas állománya szemet kápráztattató volt számunkra, sok érdekes kötetet fedeztünk fel. Az állományban több, mint 70 ősnyomtatvány, több mint 300 antikva is megtalálható, amelyek közül sok egyedülálló Magyarországon. A polcokon elsősorban teológiai témájú dokumentumok, de más tudománnyal kapcsolatos kötetek is sorakoznak: például görög és római klasszikusok, jogi és a filozófiai és természettudományi kötetek. A gyakorlati vallásos könyvek mellett fellelhetőek a forráskiadások is. Az egyházatyák és tanítók műveinek kiadásai is megtalálhatóak Láttunk például Kempis Tamás és Luther Márton műveket is.

Az ősnyomtatványok, vagyis a 15. században nyomtatott könyvek közül a legrégebbit is felfedeztük. Ambrosius: De officiis című munkáját 1470 körül Ulrich Zell nyomtatta Kölnben. Rengeteg alkotás képviseli Anton Koberger nürnbergi nyomdáját; közülük megtaláltuk Hartmann Schedel híres, gazdagon illusztrált latin, és német nyelvű világkrónikáját.

Az ősnyomtatványok túlnyomó része latin, de megtalálhatók itt Petrarca olasz nyelvű költeményei is, amelyek 1491-92-ben két kötetben jelentek meg Velencében. Egyetlen magyarországi példány Johannes Reuchliri 1481-ben Baselben megjelent nyelvészeti munkája, ami csak itt van meg teljes egészében. A 15. századi magyar irodalmat három könyv képviseli. Közülük az egyik legjelentősebb Thuróczy János Magyar Krónikájának 1488. évi augsburgi kiadása.

Könyvészeti ritkaság még egy Aldus Manutius-kiadvány is. Aldus Manutius Európa egyik első könyvkiadója volt, aki felkutatta az ókori szerzők különböző könyvtárakban, kéziratokban fennmaradt műveit, kijavította a másolatok torzításait. Velencei nyomdájához köthető többek között a dőlt karakter bevezetése (innen jön a kurzív elnevezése az angol nyomdászatban. „italic type”), és az első mindkét oldalán számozott könyv kiadása. Az általa alapított nyomdász dinasztia sok olyan művet bocsátott útjára, amelyért máig megdobban a gyűjtők szíve.

A 16. századi görög klasszikusok is gazdagon képviseltek az állományban, de a későbbi korok legnagyobb gondolkodóinak művei is fellelhetőek, mint például Erasmus: Colloquia familiaria című művének 1522-es kiadása, de itt van Apophthegmata 1550-ben megjelent bázeli kiadása is. Ne felejtsük ki Heltai Gáspár 1571. évi kolozsvári magyar nyelvű Werbőczy-kiadását sem.

A könyvtár 17. századi anyaga igen gazdag és változatos. Erre példa Robert Fludd 1617-1618 körül Oppenheimben megjelent Utriusque cosmi maioris scilicet et minoris metaphysica, phisica atquae technica historia című műve. 

A bibliakiadások közül különösen értékesek a poliglott (sok nyelvű) bibliák. A 18. századi könyvek jelentős része már kiadásuk után rögtön bekerült a könyvtári állományba, mint például Augustin Calmet 1734-1735 körül megjelent 8 kötetes, díszesen kötött bibliakommentárja. A 19. századból származó könyvek között nagy íróink és költőink – Jókai, Petőfi, Táncsics művei – első, vagy korai kiadásaiból is sok megtalálható a gyűjteményben. A politikai műveket Kossuth Lajos és Széchenyi István írásai képviselik.

A hírlap- és folyóirat-gyűjtemény is jelentős. Fontosnak tartják a könyvtár munkatársai a régi hírlapok gyűjtését így a Pesti Hírlap, Pesti Napló számai láthatóak a gyűjteményben. A könyvtár legkorábbi kis nyomtatványai (röpiratok, röplapok, hirdetmények, plakátok) is képviselik magukat. A térképek a 19. század első feléből származnak. Ezek között találunk világtérképeket és Európa részeinek térképeit.

Mi elég sokáig gyönyörködtünk a kötéstáblák változatos díszítésében, és áhítattal olvastuk a különféle művek címeit.

Persze itt nemcsak a tartalom, hanem a forma is szép: ne felejtsük el a könyvtár egyik legnagyobb értékéről, a 17. század első feléből származó két darab Blaeu-féle glóbuszokról. A földgömb és éggömb hazánk legrégebbi fennmaradt glóbuszai, és a nagy hírű Blaeu amszterdami térképkiadói üzemben készültek.

Az a növekedés, amely a múlt század második felében jellemezte a könyvtár gyarapodását az első világháborúig tartott. A két világháború közötti években a nehéz gazdasági helyzet miatt itt is erősen visszaesett a gyűjtés. Az 1945 után pedig már kevesebb volt a kötetek gyarapítása.

1953 óta a könyvtár fő feladata a régi állomány megőrzése és feldolgozása. Manapság a beszerzés olyan művekre korlátozódik, amelyek szorosan kapcsolódnak az eredeti gyűjteményhez, vagy kiegészítik azt. Például a bakonyi térségre vonatkozó természet- és társadalomtudományi szakirodalmat is gyűjtik.

Elidőzhettünk volna még az állomány tanulmányozásában, de várt minket a természeti kiállítás. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, de előtörténete a 19-20. századra nyúlik vissza. A Balaton hínarasodására figyeltek fel és ennek kapcsán létrejött egy olyan tudományos testület, mely feladatául tűzte ki a balatoni környék természet- és társadalomtudományi feltárását. A munkában részt vett Laczkó Dezső piarista tanár, geológus is. Ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódott a gyűjtemény kialakítása.

A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. Az egyik állandó kiállítása a bakonyi élővilágról szól, az apró és nagy állatoktól a növényekig. A másik tárlat a jégkorszaki óriásokról szól, ahol az őstulok, az ősbölény, az ősló, az óriásszarvas, a barlangi hiéna, a medve, a gyapjas mamut és az orrszarvú kinézetét tanulmányozhattuk.

Láthattunk gyönyörű ásványokat is, ami számunkra különlegesebb, hiszen a kitömött állatok látványa nem mindenkit vonz, még akkor is ha, így megtudhatunk egy-kettőt a növényekről és állatfajokról.

Ez a különleges kis városka még biztosan tartogat számunkra újdonságot, hiszen az arborétumhoz visszatérünk még a melegebb hónapokban. Addig viszont zárnánk zirci élménybeszámolónkat, és hamarosan újra jelentkezünk a veszprémi túránk egy újabb állomásáról írt bejegyzéssel.

További képeket itt láthatsz a Bakonyi Természettudományi Múzeumról.

Itt pedig egyéb zirci képek következnek.