Prágai műemlék könyvtárak, avagy a Strahov és a Klementinum

A könyvtár szorosan kapcsolódik a munkánkhoz (is), így – amennyiben erre lehetőségünk nyílik – az utazásaink során szívesen ismerkedünk a helyi könyvtárakkal. A prágai élménybeszámolónkat így két cseh impozáns műemlékkönyvtárral folytatjuk. Jelenlegi posztunk tehát a Strahov Könyvtárról és a Klementinumról szól, amelyek amúgy a világ tíz legszebb könyvtára között szerepelnek.

A Strahov Könyvtár

A Strahov kolostor a Hradčany negyedben található, körülbelül egy kilométerre nyugatra a prágai vártól. A kolostor a cseh oktatás és tudomány központjaként szolgál több mint 800 éve. I. Vladislav fejedelem alapította 1140-ben a premontrei rend számára, akik kisebb kihagyásokkal, de máig megőrizték ezt a kolostorukat. A premontrei egy római katolikus kanonok rend, amelyet Szent Norbert alapított 1121-ben. Norbertinusokként vagy fehér kanonokokként is ismerik őket. A strahovi kolostor története lényegében a folyamatos újrakezdések története, ugyanis először a huszita háború, majd a harminc éves háború, és végül a kommunista diktatúra miatt lehetetlenült el a működésük. A kommunista időkben a kolostort be is zárták, és sok szerzetest bebörtönöztek. A rend végül csak 1990-ben térhetett vissza, és 1994-re már el is készültek a meglehetősen költséges helyreállítással, hogy azóta folyamatosan fogadják a látogatókat. Mellesleg a kolostor területén található a Szűz Mária Mennybemenetele templom, amelynek az orgonáján elmondások szerint Mozart is játszott 1787-ben. A templom különösen fontos szerepet tölt be a rend történetében, ugyanis 1627-ben ide hozták át Szent Norbert földi maradványait Magdeburgból. Habár a templomon kívül megtekinthető még a Strahov képtár is, mi inkább a Strahov könyvtárra koncentráltunk.

A könyvtár polcain közel 200 000 könyv, 3 000 kézirat, 1500 ősnyomtatvány sorakozik, köztük több értékes magyar vonatkozású kézirat és könyvritkaság is megtalálható. A könyvtárat egy főleg teológiai és egy jórészt filozófiai témájú barokk csarnok alkotja, melyeket egy folyosó köt össze.

Az első teremben, vagyis a történelmi rész bejáratánál a természettudományokkal és a tengeri állatvilággal ismerkedhetünk. A tárgyak már itt is szó szerint ámulatba ejtettek, hiszen egy klasszikus wunderkammerre bukkantunk, amely 1798-ban jórészt Karl Jan Eben báró hagyatékából került Strahovba. Van itt 12. századi dróting, 17. századi mellvért, 17-18 századi hadihajó modell, amelyek mellett egyéb katonai vonatkozású tárgyakra is felfigyeltünk (ágyúcső, ágyúgolyók, lovaglócipő, lengyel kopják, íjak, íjpuskák, sisakok, és egy szekerce). A tengeri állatvilág tárgyai között preparált cetet, rákféléket és más tengeri élőlényeket fedeztünk fel. Ezek közül a legkülönlegesebb egy narvál egyenes foga (az emlősök osztályában a cetek rendjébe, ezen belül a narválfélék vagy fehérdelfinfélék családjába tartozó faj), amelyet évszázadokon keresztül unikornis szarvként azonosítottak.

Az összekötő folyosó közelében találjuk a dendrológiai könyvtárat, amelynek a másik elnevezése a xylotéka. Ez a Karel z Hinterlagenu által 1825 körül összegyűjtött fafajtákat mutatja be. A kötetek azért is különlegesek, mert a borítókon a német és latin nyelvű feliratok zuzmós fakéregből készültek és a könyvek belsejében is növények találhatók.

Az összekötő folyosó könyvei között orvosi, jogi, alkímiai metallurgiai témájú kötetek láthatunk. Az egyik legérdekesebb kötet a Strahovi Evangélium fakszimiléje. A 860 körül keletkezett kéziratba 100 évvel később kötötték be a négy oldalas Szent Gergely mester–féle ábrázolással a négy evangélista alakját.

A folyosón található tárlókban még egy ókori numizmatikai kiállítást is találtunk, a kedvenc Nagy Sándor, Julius Caesar, és Octavianus-féle darabokat lefotóztuk.

A folyosó végén balra látható Krispin Fuck apát portréja. Ő volt az, aki a 17. század első felében hajózhatóvá tette a Moldova folyó felső szakaszát. Amúgy a folyosó hátsó falát egy 1825-ös, trompe-l’oeil hatású, František Bernard Václav Achbauer festmény borítja, amelynek hatására ez hosszabbnak tűnik a valóságosnál.

A könyvtár két termébe – a kötetek megóvása érdekében – csak bekukkanthattunk, de így is varázslatos látványban lehetett részünk. Fotózni csak fotójeggyel lehet. Mi ezt előre megváltottuk, és jót mosolyogtunk magunkban, ahogy egyes látogatók utólag rohantak az őrhöz, hogy kifizessék az 50 koronát.

A Teológiai Terem bejáratánál gazdag térképgyűjteményt tekinthetünk meg. A terem ívelt mennyezetét barokk stukkók díszítik, melyet a Jeroným Hirnhaim apát által felkért Giovanni Orsi olasz származású építész készített 1679-ben. 1727-ben, Szent Norbert földi maradványai itteni elhelyezésének 100. évfordulója alkalmával megnövelték a terem hosszát, és az új részt már Siard Nosecký strahovi premontrei szerzetes festette ki. A kovácsoltvas kapu fölött felirat olvasható: „INITIUM SAPIENTIAE TIMOR DOMONI” – a bölcsesség kezdete az Úr félelme.

Jeroným Hirnhaim portréja az első ablaknál, Nosecký portréja pedig a második ablaknál található. A terem kiemelt műalkotása a Keresztelő Szent Jánosról készült késő gótikus faszobor, amelynek a jobb kezében található hajlékony bőrkötés szimbolizálja a könyvtárat. Ez a fajta kötés ugyan megóvta a könyveket, de sajnos nem sok maradt fent belőlük. A falak mentén aprólékosan kifaragott könyvespolcok sorakoznak, ahol teológiai könyveket és bibliákat tartanak.

A terem bal oldalán egy tanulást segítő 1678-as kompilációs kerék található. A kerék polcain forrásanyagok olvashatóak, és a kerék forgatása közben a bolygómechanizmusnak köszönhetően a könyvek nem csúsznak el. A helyiségben még felfedezhetünk néhány 17-18 századi föld- és asztronómiai gömböt, amelyek holland Blaeu család műhelyéből származnak. 1993–1994 között ezt a termet is felújították.

A kétszintes Filozófia Termet 1780-ban Jan Ignác Palliardi kezdte el építeni a régi magház helyén, majd a már szerkezetkész termet 1783-ban a feloszlatott morvaországi Louka kolostor kedvező áron megvásárolt könyvszekrényeihez igazították. Ezeket Jan Lahofer z Dobšic asztalos készítette klasszicista stílusban. A helyiség teljes mennyezetét Franz Maulbertsch „Az emberiség spirituális fejlődése” címet viselő gyönyörűséges freskója díszíti. A festmény röviden összefoglalja a tudományok és a vallás fejlődését. Maulbertsch a freskó közepén az erények között az Isteni Gondviselést ábrázolta. A baloldalon nyomon követhetjük a görög civilizáció fejlődését; a mitologikus idők kezdetétől, Nagy Sándoron keresztül Diogenész és Démokritosz filozófusokig. A tudomány fejlődését a jobb oldalon találjuk (például Aszklépiosz, Püthagorasz, Szókratész a börtönben). A „Wenceslaus secundus, hic primus” felirat szerint a csarnok alapítója, Václav Mayer, vagyis a második Vencel nevű apát volt. Mellette francia enciklopédistákra utaló alakok láthatóak. Az ószövetségi motívumokat nem láthatjuk, mert azok pont a bejárat fölött helyezkednek el, de az ellenkező oldalon található újszövetségi motívumokat igen. A freskó jobb sarkában Szent Vencel áll, aki a csehek védőszentje. A mellette álló idős asszony pedig a nagymamája, Szent Ludmilla. Alattuk az egyházatyák (Jeromos, Ambrus, Ágoston és Nagy Szent Gergely) között Szent Metód áll, aki második prágai püspököt, Szent Adalbertet keresztelte. Szent Adalbertet onnan is ismerhetjük, hogy ő viszont a mi Szent István királyunkat keresztelte meg. Az utolsó sorban világos arccal, pásztorbottal ábrázolták Václav Mayert, akitől jobbra más cseh védőszentek (Nepomuki Szent János és Szent Norbert) térdelnek. A teremben található egy 18. század végi összecsukható kis asztal, amely egy kis széket és egy létrát is tartalmaz. A legmagasabb polcok persze nem ezzel, hanem a hamis könyvgerincnek álcázott csigalépcsőn érhetők el. Ezt a termet 2009-2010 között újították fel.

A 18-19. században a könyvtár az európai kultúrközegben is híres lett, és már 1792-től számos fontos személy látogatta. Például: Lady Emma Hamilton férjével, a brit diplomatával, illetve a hölgy szeretője, Lord Horatio Nelson admirális is megfordult errefelé. 1812-ben Bonaparte Napóleon második felesége, Mária Lujza is járt itt. Az osztrák hercegnő ajándékokat is küldött a Strahov Könyvtár számára: a bécsi porcelánkészletet, a Louvre festménygyűjteményét bemutató négy kötetes könyvet, és a versailles-i liliomfélékről szóló botanikai művet külön szekrényben tárolják, aminek a tetején a hercegnő apja, I. Ferenc osztrák császár carrarai márvány szobra található.

A könyvtár egész évben 9 órától 17 óráig (ebédidő 12.00-13.00) várja a látogatókat (kivéve december 24–25. között és húsvét vasárnapján). A belépődíj felnőtteknek 120 korona, a középiskolás és 27 év alatti egyetemi hallgatóknak mindez 60 korona A látogatók kapnak angol, francia, német, olasz, spanyol, lengyel, japán, orosz nyelvű útmutatót. Mi rákérdeztünk és magyart is adtak.

A Klementinum

Az 1232-ben alapított Klementinum a prágai vár után a város legnagyobb alapterületű épületegyüttese. A Károly-híd Óváros felé eső hídfője tőszomszédságában található több, mint 20 000 m²-es területet eredetileg a domonkosok hasznosították, amikor itt építették fel a kolostorukat. A nagy infrastrukturális fejlesztések viszont már a jezsuitákhoz köthetők, akik 1556-ben kapták meg a volt domonkos komplexumot. 1578 és 1726 között ugyanis kiépítették azt, amit ma Klementinumként ismerünk. Ez magába foglalt egy iskolát, egy könyvtárat, egy gyógyszertárat, egy színházat, és természetesen egy vallási központot. Ehhez járult még egy kápolna és két templom, illetve egyéb gazdasági épületek. A komplexumnak ugyanis a részét képezi a Tükör kápolna, a Sz. Megváltó templom és a Sz. Kelemen székesegyház is.

1654-ben a Klementinum egyetemet összeolvasztották a világszerte jegyzett Károly egyetemmel, és az így keletkezett Károly-Ferdinánd egyetem azt követően is az épületben maradt, hogy a Habsburg-birodalom területén 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet. A név amúgy 1918-ig maradt érvényben.

A barokk könyvtárat 1722-ben nyitották meg a jezsuita egyetem részeként. Itt több, mint 20 000 kötetet őriznek, amelyek javarészt külföldi eredetűek és teológiai témájúak. Azon szerencsések, akik ténylegesen a könyvek közelébe kerülhetnek, már a kötésük alapján is azonosíthatják, hogy mely kötetek származnak a jezsuita időszakból, ugyanis ezeknek fehér a gerince, amin vörös jelzés található.

1777-ben, vagyis már a jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia a könyvtárat Köz- és Egyetemi Könyvtárrá nyilvánította. 1781-ben pedig az akkori igazgató, Karel Rafael Ungar, egy cseh nyelvű irodalmi gyűjteményt is létrehozott, amelyet Biblioteca Nationalis néven emlegettek. Ez képezte az 1930-ban létrehozott cseh nemzeti könyvtár alapját.

A könyvtár belseje vajmi keveset változott a 18. század óta. A mennyezeti freskót Jan Hiebl készítette, és a jezsuita rend fontos képviselőit, az egyetem védőszentjeit, jezsuita szenteket és allegorikus oktatási szimbólumokat ábrázol. A terem végén II. József császár portréja függ. A „kalapos király” képe azért került ide, mert a felszámolt szerzetesrendek könyvtárát a Klementinumba küldette. A terem közepén található föld- és éggömbgyűjtemény is figyelemreméltó, amelyeket főleg jezsuiták készítettek. A csillagászati órák pedig jórészt Jan Klein munkái.

A könyvtár számos egyedi alkotást őriz, amelyek közül kiemelkedik a Visehradi kódex. Ez egy 1085-ből származó és gazdagon illuminált latin nyelvű evangeliárium, amelyet valószínűleg az első cseh király, Vratislav megkoronázása alkalmából készítettek. A név onnan ered, hogy az uralkodó a vyšehradi székhelyén tartotta. Koronázási evangeliáriumnak is nevezik, ugyanis a cseh királyok koronázási szertatásának elengedhetetlen kellékévé vált.

A kötet őrzési helye változott: 1228-ban a Sz. Vitus székesegyház könyvtárába került, majd 1619 körül Dlouhá Vesbe menekítették a protestánsok elől. A 18. század második felétől a Klementinumban őrzik, kivéve a második világháborút, amikor Karlštejnbe szállították. 2005-től a Cseh Köztársaság nemzeti kulturális emlékének nyilvánították, 2012-től pedig a kódex facsimile másolatát kiállították a Klementinumban, a barokk könyvtár előterében. Itt amúgy egyéb nevezetesebb munkák fakszimile másolatát is megtaláljuk olyan asztronómiai eszközök társaságában, mint például Kepler szextánsa.

A kódex a regensburgi Szent Emmerám kolostor scriptoriumához köthető, és 108 miniált folióból áll, amiből 26 oldalt az evangelisták portréival, Jézus genealógiájával (ez Jessze fájának első ismert ábrázolása), ótestamentumi jelenetekkel és Szent Vencel, a cseh nemzeti védőszent ábrázolásával díszítettek.

A Klementinum másik büszkesége a Tükörkápolna. Ide csak ritkán engedik be a turistákat, ugyanis rendszerint koncerteket rendeznek benne. A kápolnát 1724-ben építették, és a benne található két 18. századi orgona egyikén Wolfgang Amadeus Mozart is játszott, amikor meglátogatta a Klementinumot. Nekünk sajnos nem volt ezzel szerencsénk, de talán másnak összejön, és bejut ide is.

Ahova viszont feljutottunk, az a csillagvizsgáló torony. A tériszonyosoknak nem ajánljuk, viszont szép időben megéri felmászni a 172 lépcsőn, ugyanis gyönyörű a panoráma. A torony aljáig van lift, tehát a barokk könyvtárig akár a mozgáskorlátozottak is eljuthatnak, viszont a tornyot az eredeti lépcsőivel már csak a legelszántabbak tudják meghódítani. Több szintet jártunk be, így volt lehetőség a lihegésre is. Az egyik szint a meridián terem. Itt egy földön található napóra segítségével állapították meg a delet, amit a torony tetején lógatott zászlóval jeleztek.

A tornyot 1722-ben építették és 68 méter magas. A tetején található Atlasz szobor, amely az éggömböt hordozza, Matthias Bernard Braun alkotása. A torony építése a rohamosan fejlődő asztronómiai tanulmányok miatt vált szükségessé, és olyan tudósok munkáját tette lehetővé, mint Tycho Brahe, Johannes Kepler, vagy Thadeus Hájek. A csillagászat már az alapításkor a jezsuita egyetem tananyagába tartozott, a csillagvizsgálót viszont csak 1751–1752-ben alapították Joseph Stepling, az első igazgató unszolására. Ezt követően a torony vált a csillagászati mérések legfontosabb helyszínévé. A csillagvizsgálót végül a második világháborúig használták.

Az időjárásra vonatkozó feljegyzéseket 1752-ben kezdték el rögzíteni, de ekkor még nem rendszeresen. A csapadékra vonatkozó adatsorok csak 1804-től folyamatosak. A napi hőmérsékletet pedig 1775-től mérik rendszeresen. Ezeket az időjárási adatokat ma is vezetik, és a nyilvántartás a világ egyik legrégebbi folyamatosan vezetett adatsora.

Mi leginkább a látványt élveztük, a képek magukért beszélnek.

 

A komplexum látogatása minden nap angol és cseh nyelvű vezetéssel, 10 és 18 óra között lehetséges (március 15. előtt és október 15. után a záróra 17 órára módosul). A csoportok 30 percenként indulnak, és a pénztárnál lehetséges aznapra ugyan, de későbbi időpontra jegyet vásárolni. Hasznos információ, hogy kártyával is lehet fizetni. A felnőtt belépőjegy ára: 300 CZK, ami egyetemisták és diákok esetében 200 CZK.

Íme, amit nem raktunk fel a blogra a Strahov könyvtárban készült fotókból.

Itt találtok további képeket a Klementinum tornyából.

A Klementium könyvtáráról készült fotó lelőhelye.

A tükörkápolnáról készült fénykép lelőhelye.

A Visehradi kódex oldalát ábrázoló fotót itt találod.

A csillagvizsgálóról készült fényképnek pedig ez az eredeti lelőhelye.