Joseph Haydn nyomában jártunk Kismartonban

Utazásaink alatt szívesen fedezzük fel ismert művészek életútját, szülővárosát, vagy esetleg tevékenykedésük helyszíneit. Október utolsó hetében a magyar és az osztrák határ mentén kalandoztunk, amikor Liszt Ferenc és Franz Joseph Haydn volt a miket leginkább érdeklő személyiség. Ezen utunk kapcsán Bécsújhelyről már olvashattatok, most következzék a Haydn kismartoni világát bemutató írásunk.

A Lajta-hegység déli lábánál, a Vulka völgyében fekvő kisvárost könnyű megközelíteni, ráadásul messze sincs, mivel csak 22 km-re található Soprontól.

A nyárias időjárás október utolsó hetében meglehetősen borongósra változott, így a korábban betervezett „teljes” kismartoni programot lecsökkentettük. Az Esterházy-kastély tehát kimaradt, mondván a park lenne az igazi újdonság, de esőben már annyira nem lelkesedtünk érte, így rögtön a Kálvária templom felé vettük az irányt. Ezen nagyszabású épületet még I. Esterházy Pál herceg álmodta meg, de a herceg korai halála miatt csak a presbitérium készült el. Nagyon szép mozgalmas az épület külseje, a homlokzatát különösen a szívünkbe zártuk. Szorosan a templom mögött magasodik a Kálvária-hegy, innen a hely neve. Az egész építkezés akkor kezdődött, amikor Esterházy Pál herceg felkérte Felix Nierig ferences szerzetest, hogy építsen keresztutat és kegykápolnát Kismartonban. Az alapkövet 1701-ben tették le, a kőtömbökből emelt kálváriadomb pedig 1705-re készült el. Habár Reginát a ránk leselkedő különböző alakú angyalkák, szentek ejtették rabul, a zarándoktemplomban elsősorban a Haydn Mauzóleum miatt híres.

A templom kettős szerkezetű. A kisebb részhez, vagyis a kápolnához vezető széles lépcső két oldalán angyalokat ábrázoló szobrok üdvözöltek minket, a homlokzaton pedig az Esterházy család címert pillantottuk meg. A kis kápolna főoltára tulajdonképpen a keresztút első állomása. A fülkében Jézust az olajfák hegyén láthatjuk, előtte az aranyozott baldachin alatt a kismartoni kegyszoborra figyeltünk fel. 1690-ben készült szobor a gyermek Jézust tartó Madonnát ábrázolja. Sajnos a kápolna további díszeit nem tudtuk teljesen megnézni, mert a vasrács nem engedte a tágabb bepillantást.

A tényleges templom főbejárata a komplexum túloldalán található, tábla jelöli, és ugyan ide is lépcső vezet fel, megoldották a mozgáskorlátozottak számára is a bejutást. Többek között Haydn síremlékét is innen lehet megközelíteni. A bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonáta tökéletesítője, valamint a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műfajának megteremtője 1761 és 1790 között alkotott ebben a városban, amikor is az Esterházy család udvari zenekarának  helyettes, majd tényleges karnagya lett. Annak ellenére, hogy Haydn Bécsben halt meg, illetve ott is temették el, az Eszterházy család kérésére a hamvait Kismartonban szállították. Az újratemetés és szállítás előtt viszont a földi maradványok exhumálásakor észrevették, hogy a koponya eltűnt. Egyesek ugyanis ennek méricskélésével kívánták elemezni a zeneszerző zsenialitását. A koponya visszaszerzéséért mindent megtett Dr. Eszterházy Pál, amire csak 1954-ben került sor. A mauzóleumot Franz Kraus építész tervezte és Oskar Thide szobrász készítette el a fehér márvány szarkofágot, valamint a koponyát Gustinus Ambrosi helyezte helyére.

Miután megszemléltük a gyönyörűen megformált nyughelyet, a templomban is körülnéztünk. Az oltárkép Stefan Dorfmeister festményei alapján készült és Szűz Mária találkozását ábrázolja Szent Erzsébettel. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló mennyezeti freskót pedig Cristian és Wolfgang Köpp alkotta. 1797-ben készült orgonán több Haydn mise is felcsendült.

Ha szeretnétek ellátogatni a városban, akkor érdemes tájékozódni, mert a templom március 30. és november 3. között mindennap 9-től 17 óráig, viszont november 4. és december 22. között már csak hétvégén látogatható.

Érdemes meglátogatni azt a házat is, ahol Haydn kismartoni tartózkodása alatt élt 12 éven át. Szerencsére az idő is kedvezett nekünk, mert a hűvös ellenére elállt az eső. Miközben a belváros szíve felé sétáltunk, gyönyörködtünk a szebbnél szebb barokk házak homlokzatában, amelyek közül egy se volt egyforma. Az utcafronton álló kétszintes Haydn-ház 1747-ben épült szintén barokk stílusban. Haydn 1766-ban vásárolta meg az épületet 1700 guldenért. Korábban csak a hercegi zenekar helyettes karnagya volt, de a házvásárlással párhuzamosan előléptették. Patrónusa megbecsülését jelzi, hogy amikor az épület kétszer is tűz martalékául esett, Miklós herceg saját pénzéből mindig újjáépítette. Haydn ezt nem is tudta volna finanszírozni. Az ingatlantól végül 1778-ban vált meg 2000 guldenért, ugyanis ekkor a fertődi birtokra költözött, és felszámolta a kismartoni tulajdonát.

Az utcai homlokzaton német, az udvarin magyar tábla is őrzi a zeneszerző emlékét. Az épület falai között pedig megismerhetjük élete és munkássága kisebb nagyobb mozzanatait. Egy szépen karbantartott kert is tartozik a házhoz, amit előzetes bejelentkezés alapján napjainkban is látogatható. A kertet 2009-ben, a zenész halálának 200. évfordulója alkalmával újítottál fel. Az időjárás miatt ezt most mi kihagytuk. A múzeum sok korhű tárgyat, bútort őriz az érdeklődők nagy örömre. Sőt néhány szoba falain az egykori festést is gondosan helyreállították. A szobák mostan elég szellősek, nincsenek túlzsúfolva bútorokkal, viszont ez az eredeti felhasználók idejében is így volt, mert a nyilvántartások szerint Haydn-nak kevés bútora volt. Sajnos a tűzeseteknek és az egyéb történelmi megpróbáltatásoknak köszönhetően nagyon kevés eredeti tárgy és irat maradt meg, de ezeket csodálva teremről teremre haladva belecsöppenhetünk Haydn világába. A kiállító helyiségekben nekünk különösen tetszett, hogy több nyelven is olvashatjuk a feliratokat, illetve a tárlat minden korosztály számára nyújt élményt. Például a diákok és fiatalok számára élményközpontú interaktív tárlatvezetéseket tartanak. Az egyik teremben az Anton Walter-féle ütőkalapácsos zongorában gyönyörködtünk és kíváncsiak lettünk a működésére. A mellette található QR-kód és internet segítségivel egy videón láthattuk, hallhattuk a zenei szerkezetet működését, ami a fertődi Esterházy-kastélyból származik. A programozott „hangszer” bemutatását itt találjátok.

Ne maradjon ki a divat se. Haydn korának egyik divatcikke a „rizsporos” paróka volt, amelyet a zeneszerző is büszkén hordott, vagy az uniformisa, amely az Esterházy udvari tisztségviselőkhöz tartozást jelképezte, és ne feledkezzünk meg a piros cipőjéről sem. A kék frakkot Basilis Grundmann portréjáról készített fénykép alapján rekonstruálták. Udvari karmesterségét pedig a vörös, arany szalagokkal szegélyezett uniformis képviseli. Természetesen nem hagyhatjuk ki a hölgyek kiállított gyönyörű ruháit sem.

Az állandó kiállítás több teremből áll. Ezek között van konyha, lakó és zenehelység, vendégszoba, de az utolsó teremben Haydn két nagy oratóriuma került bemutatásra, illetve a kortársairól, mestereiről sem feledkeztek meg a kurátorok. Ez utóbbi rész egy „Tanítványok – zenésztársak – követők” című időszaki kiállítás része volt.

Az állandó kiállítás mellett évente időszaki kiállításokat is tartanak, amelyek a burgenlandi tartomány zenetörténetét mutatják be az elmúlt 300 évben. A múzeum nem csak az általunk megtekintett tárlattal, hanem egyéb előadásokkal, beszélgetésekkel és gyerekprogramokkal várja a látogatókat, akik akár magyar nyelven is megkapják az információkat. A csoportos tárlatvezetést van, amikor korhű ruhába öltözött személy tartja.

A kiállítás nekünk nagyon tetszett, másnak is ajánljuk ezt a különleges helyet. A nyitvatartásról és egyéb hasznos információkról itt, vagy a Facebook oldalon tájékozódhattok, ugyanis a kiállítás a téli időszakban teljesen bezár.

Itt találtok további fotókat a Kálvária-templomról.

Itt pedig a Haydn-házról.