Kecskeméten jártunk

A pünkösdi hétvége és a kellemes tavaszi időjárás valószínűleg mindenkit a szabadba csalt. Nekünk is voltak terveink, de a sors közbeszólt, és egy rögtönzött ötlet folytán ellátogattunk Magyarország nyolcadik legnagyobb városába, ahol felfedeztük a hely nevezetes épületeit. Kecskemét Duna-Tisza között található. A várost Budapestről, az M5-ös autópályán könnyen megközelíthetjük, így a városnézés délutáni programnak (is) jó, és ha már ott voltunk, akkor be is számolunk a látottakról.

A település nevének eredetét – a szakemberek szerint – nehéz meghatározni. Néhányan úgy vélik, hogy a kecske szón alapul, a mét pedig járást jelent. Mindenesetre az biztos, hogy Kecskemét hamar központi vásárhellyé vált és a vámszedők jól kihasználták földrajzi helyzetét. 1368-ban már mezővárossá fejlődött, majd a török hódoltság idején menedékhelyet adott a környező elpusztult falvak lakóinak. A kézműves céhek a 16. században alakultak ki, a birtokokon és a pusztákon külterjes állattartással, pásztorkodással foglalkoztak. A város a földesúri függéstől a 19. század első felében önerőből szabadult meg, ekkor kezdték el az első állandóan lakott tanyák kialakítását. A fejlett mezőgazdaság és a Kiegyezést követő ipartelepítés előrelendítette a települést, viszont az igazi ugrást a filoxéria jelentette, ugyanis a járvány itt alig pusztított, ami elősegítette a szőlő-gyümölcs gazdaság térnyerését, vagyis a konzervipar megjelenését, ami természetesen jelentős bevételeket eredményezett. A késői gazdasági robbanásnak volt egy olyan esztétikai jellegű mellékhatása is, hogy Kecskemét a 19. század második felétől kezdte el kialakítani a reprezentatív központját, amely így meglehetősen harmonikusra sikeredett, és a korból adódóan a városkép kialakításakor gyakran alkalmazták a historizáló és a szecessziós stílust. Ez utóbbit a magyarországi építészetben az 1890-es években kezdték használni, egyik legismertebb magyar mestereként Lechner Ödönt szokták megemlíteni.

Miután megérkeztünk a város központjába, hamar megtaláltuk az ismert Cifrapalotát. A Rákóczi út és a Szabadság tér találkozásánál álló egykori bérház ma képtárként és múzeumként üzemel. 1902-ben Márkus Géza tervei alapján emelték, homlokzatán színes majolika díszítések láthatóak, amelyek népművészeti motívumokat reprodukálnak. A díszes kiképzésű, magas tetőcserepeket a Zsolnay porcelángyárban készítették. A ház 1983 óta nyújt helyet nagy festőművészek alkotásainak. Most zárva volt, de volt itt Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső, Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József kiállítás is, ráadásul itt található az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye is. A Képtár igen gazdag miskei Tóth Menyhért (1904–1980) műveiben (2000 festmény és 8000 grafika).

A Cifrapalota szemközti oldalán magasodik az egykori hagymakupolás zsinagóga. 1860-ban épült Zitterbarth János tervei alapján mór-romantikus stílusban, vagyis ez még a historizáló eklektika terméke. A nagy 1911-es földrengés során károk érték, és ekkor a hagymakupolát lótusz formájúra cserélték. Az épület igen hangsúlyos, több mint 19 méter magas. Hármas kapuval, díszes körablakokkal rendelkezik. A kis tornyai kihangsúlyozzák a homlokzatot. A belsejét átalakították és új funkciót kapott, ma már a Technika és Tudomány háza. A kecskeméti zsidó közösségből ugyanis alig élte túl valaki a második világháborút, így a funkcióját vesztett épületet a város 1966-ban megvásárolta, 1974-ben pedig átalakíttatta.

A Cifrapalota másik oldalán, az út túlsó felén találtuk a Református Újkollégiumot, ami 1911–12-ben épült Mende Valér tervei alapján. Ablakait Róth Miksa testvére, Róth Manó készítette, miközben a kovácsoltvas elemek Tiringer Ferenc műhelyében származnak. Itt is találunk Zsolnay kerámiákat: a Cifrapalota felé eső sarok pirogránit elemeit a tervező saját kezű rajzai alapján csinálták a pécsi gyárban (lásd lent). További információkat itt (http://www.szecessziosmagazin.com/magazina/mendevalerujkollegium.php) olvashatsz az épületről. Mende Valérhoz köthető a tér szemben álló sarkán álló úgynevezett Luther-palota is, amely eredetileg az evangélikus egyház bérháza volt, illetve a helyén állt az az evangélikus iskola, ahol Petőfi Sándor is tanult.

A négy jelképes épület után a történelmi főtér felé sétáltunk, ahol – országban egyedülálló módon – szinte az összes felekezet temploma egy helyen látható. A török hódoltság ideje alatt épült a református templom, a város legrégebbi épületeként számon tartott Barátok templom (Szent Miklós templom), az Evangélikus templom, a Kecskeméten letelepedett görög kereskedők által építtetett Szentháromság ortodox templom, a 18. század elején emelt piarista templom is itt van, de a téren magasodik a város talán legismertebb egyházi épülete, a 73 méter magas Nagytemplom, amit a Szent Miklós templommal együtt belülről is megnéztünk.

Előtte persze elhaladtunk az 1909-ben, Korb Flóris tervei alapján emelt Népbank (lásd fent), illetve az ezzel átellenes oldalon található Református templom között. Az utóbbit azért kellett felépíteni, mert a török hódoltság során katolikusok és kálvinisták által közösen használt Szent Miklós templomból ki kellett költözni az utóbbiaknak, akik 1690–1694 között felépítették a saját templomukat. Késő reneszánsz stílusából vajmi kevés maradt meg, ugyanis ezt is barokkosították, illetve a copf stílus is rajta hagyta a jegyét. A középkori hagyományokat viszont máig idézi a templom melletti árkádsor.

Ha a Hírös forrás szökőkúttól nem a Nagytemplom felé, hanem nyugati irányba tartunk, akkor pedig egy tüneményes utcácskában, az Arany János utcában (lásd lent) jobb oldalt találjuk az Ybl Miklós tervei alapján emelt evangélikus templomot.

A szökőkúttól (lásd fent) mi természetesen előre haladtunk, és kilyukadtunk a Kossuth térre. Természetesen van itt Kossuth szobor is (lásd balra lent), amelynek az az apropója, hogy Kossuth Lajos 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el híres hadba hívó beszédét. Eredetileg Fadrusz Jánost kívánta felkérni a város, de a művész halála meghiúsította a tervet. Így lett Telcs Ede alkotása a kecskeméti Kossuth-szobor (lásd balra lent). Ezt 1906 júliusában avatták, igaz nem a vásártéren: a művek ugyanis összhangba kellett állnia a környező épületekkel, és a Városháza, illetve a Református templom közötti térszakasz tűnt a legideálisabb helyszínnek. Ne csodálkozzunk, ha Rodin Gondolkodója jut eszünkbe a mellékalakról. Maga Telcs is a híres alkotásból indult ki, amikor megálmodta a kossuthi jeladásra váró személyt. A szoborról további információkat itt olvashatsz.

A Kossuth tér leglátványosabb helyére, a város tényleges központjába így a Címerdomb (Pálfy Gusztáv, Farkas Gábor, 1984, lásd jobbra fent) került, amelyet a „0” kilométer funkcióján túl – 176 db település, köztük Kecskemét testvérvárosai távolságát mutatja (lásd jobbra fent) – kiváló csúszda. Amikor ott jártunk, éppen egy angliai iskola diákjai ismerkedtek a köztéri alkotás eme praktikus felhasználási formájával.

Ezt követően gyorsan bementünk a Nagytemplomba. Ennek a hivatalos neve: Urunk mennybemenetele társszékesegyház, és a térség legnagyobb temploma, amely 1774 és 1799 között épült copf stílusban Osvald Gáspár piarista szerzetes tervei alapján. A kivitelezést Fischer Boldizsár irányította, de ekkor még csak zsindely fedte. A tetőt Hausperger Márton kecskeméti mester készítette. A toronysisak 1803 és 1806 között készült el és a rézlemezburkolata 59 mázsát nyom. A torony 1819-ben leégett, és csak 1863-ban állították helyre. A toronyban jelenleg három harang található (az I. világháború előtt még hat harang volt).

A templomban klasszicista stílusjegyek figyelhetők meg. A tornyon a korinthoszi fejezetű lizénák (szögletes féloszlopok) állnak, melyek fölnyúlnak a templom tetejéig. A bejárat vörös márványból készült, de a belső térben is láthattunk ebből a márványból készült tárgyakat (keresztelőkút, szentélykorlát, örökmécsestartó). A bejárat fölött látható szoborcsoport Jézust ábrázolja, amint éppen átadja Szent Péternek a Mennyország kulcsát. A torony melletti mellvéden a négy evangélista szobrára (Lukács, Máté, Márk, János) figyeltünk fel. Mindegyikük kezében könyv és íróeszköz van, de láthatóak a jelképeik is (Máté: angyal, Márk: oroszlán, Lukács: ökör, János: sas). Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, illetve az I. és II. világháborúban elhunyt hősök emlékére a templom külső falán három emléktáblát helyeztek ki. A főhomlokzat fülkéiben Szent István és Szent László király szobra, a timpanonban pedig egy Patrona Hungariae dombormű látható.

A templom tűzfigyelő erkélyét a nyári hónapokban megnyitják a látogatók számára, ahonnan szép a kecskeméti panoráma. Az órát 1889-ben a Johann Manhardt királyi udvari toronyóragyár készítette, és ez az ország egyik legrégebbi ma is működő órája, illetve Magyarország legnagyobb számlapú toronyórája is. A 242 centiméteres nagymutatóval rendelkező óra 112 éve pontosan jelzi az időt. 1960-as évek végéig ez volt a város egyetlen köztéri órája, azóta a többi templomon is van időmérő.

Májusban már az esküvői szezon is elkezdődik, így a belső terében az érdekes növénnyel díszített padsorok tűntek fel először (biztos nekünk akartak ihletet adni). A személyes jellegű meglátásokat persze hamar követték a művészeti tárgyúak, így folytattuk a szisztematikus felfedezést.

A templom két mennyezetfreskója, a kupolafreskó és a szentélyfreskó Lohr Ferenc alkotása. A belső tér egyéb bibliai alakjai Roskovics Ignác művészetét dicsérik. A legelső mennyezetfreskón a kecskeméti Öregtemplom hatalmas tornyát láthatjuk, amit Mihály és Gábor arkangyal karddal és liliommal őriz. A középső freskón a város védőszentjét, Szent Miklós alakját figyelhetjük meg a pásztorbotjával és egy öreg pásztor éppen kecskegidát ajánl fel neki. Fölöttük az angyal Kecskemét címerét tartja. A szentély felőli kupolafreskó nagyobb a többinél, és magyar szenteket, királyokat, boldogokat ábrázol, akik éppen a Magyarok Nagyasszonyaként ábrázolt Szűz Máriának hódolnak.

A templomhajóban hat mellékoltárt láthattunk. Baloldalt az első oltár Szent Józsefé, Merész Gyula alkotása. A második a legszebb és legértékesebb: ezen Szűz Mária képzeletbeli kecskeméti látogatását örökítették meg. Ezt a kecskemétiek Barackvirágos Máriának nevezik. Eredetileg itt Szt. Mihály oltára állt, de az kifakult, így le kellett cserélni. Az 1790-ből származó copf stílusú szószék talapzatán gyümölcscsokrot formáltak meg. A díszes szószék mellett található a templom legrégebbi oltárképe, amely Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja Szűz Máriának a koronát. Az 1778-ban festett, 24 négyzetméteres főoltárképen Krisztus mennybemenetelét ábrázolták. Eredetileg itt Falkoner Ferenc hasonló témájú műve állt: ezt most a bejárat jobb oldalán találjuk.

A bejárat felett tág karzaton láthatjuk a hatalmas 3 312 sípos orgonát, ami nem csak miséken, de hangversenyeken is megszólal. A templom első orgonája a pesti Invalidusház templomából szállították ide 1784-ben. 1885-ben egy Országh Sándor-féle orgona került a helyére, de – más épületekhez hasonlóan – az 1911-es hatalmas földrengés ebben is károkat okozott, amelyeket a pécsi Angster cég javított ki, majd 20 évvel később a teljes orgonát újjáépítették. 1992-ben teljes átalakítást végeztek rajta, amikor a sípok kivételével teljesen újjáépítették.

Ha a Nagytemplomtól nyugati irányba haladunk, akkor a modern épület szomszédságában egy másik gyöngyszemet találunk: a szecessziós stílusú volt Iparosotthont, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján építettek 1906–07-ben.

Szent Miklósnak szentelték a tér másik templomát, ahova szintén be tudtunk menni. Ez a város legrégebbi két hajós temploma, és a 13. században gótikus stílusban épült. Jellegzetessége, hogy a város védőszentjének ünnepén a nap éppen megvilágítja a fehér márványból készült főoltárt.

A templom belsejében először az érdekesen elhelyezett oltárokra lettünk figyelmesek. A három mellékoltár képeit és a Szent Miklós legendáját ábrázoló főoltárt kecskeméti művészek készítették. Ez utóbbi két oldalán Szent Péter és Pál szobra áll. A mellékoltárokat Assisi Szent Ferenc és Padovai Szent Antal tiszteletére szentelték. A templom jobb oldalán látható szószék és a kórus között találtuk a harmadik mellékoltárt. A színes ólomüveg ablakokon Szent László királyt, Assisi Szent Ferencet, valamint Imre herceg alakját láthattuk. A templom orgonája is lenyűgöző, melynek eredeti változatát Mooser Lajos 1860-ban készített, de ezt 1928-ban Angster József és fia átépítette, majd pneumatikus vezérlést is kapott.

A templom gótikus lábazatát és támpilléreit a 15. században építették. 1647-től a ferencesrendi szerzetesek temploma lett, ezért is nevezik a „Barátok temploma” -nak.

Több bővítésen is átesett a templom, amikor a hajót és a szentélyt meghosszabbították, illetve hozzáépítették a Szent Anna kápolnát. A török hódoltság alatt jelentős károkat szenvedett, az eredeti fatornyát az 1678-as tűzvész miatt már kőből építették újjá. 1777 és 1784 között az épületet barokk stílusban renoválták, a torony magasságát pedig 1799-ben copf stílusban növelték. A mai romkert helyén álló egykori temetőt 1777-ben zárták be. Az 1911-es földrengés ezt a templomot se kímélte, majd 1912-ben a boltozatát már vasbeton felhasználásával állították helyre. A lourdes-i kápolnát 1931 és 1933 között alakították ki, illetve a kőkerítés népies kovácsoltvas kapui is ekkor készültek el. A romkert kialakítását Mayer Antal tervezte 1974-ben. A templom mai kinézetéhez még Blaskovics Mihály, Ádám Gyula, Fundschler Mór, Barton Alfréd, és Papp László mesterek járultak hozzá. A templomnak négy harangja van, amelyeket Szlezák László készített 1926-ban Budapesten.

A templom bejárata előtti falat az úgynevezett Kálvária-szoborcsoport díszíti, amelynek az eredetije többek között Dunaiszky Lőrinc nevéhez köthető. Dunaiszky más műveiről itt is olvashattok. A jelenlegi változat több elemből áll, mai alakját 1982-ben nyerte el.

A templomok látogatása után sétáltunk a téren, és megnéztük a Városháza épületét. Nem először járunk már itt és ez az épület szerintünk a legszebb és legkülönlegesebb itt Kecskeméten. Az épület homlokzatát díszítő harangok nem csak szépek, hanem működnek is: minden egész órában a „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját” szólaltatják meg, amit mi is meghallgathattunk.

Az épületet 1893–97-ben Lechner Ödön és Pártos Gyula építészek tervei alapján emelték (igazából Pártos a vállalkozó volt csak, de minden művészhez kell valaki, aki eladja az alkotását). A csipkés reneszánsz kastélyokra emlékeztető, majolikával díszített homlokzata ámulatba ejti az embert. A külseje mellett a belseje se elhanyagolható. A díszteremben található freskók Székely Bertalan munkáját dicsérik: a Vérszerződést és a Ferenc József megkoronázását ábrázolják. Van itt Horthy Miklós bevonulását ábrázoló alkotás is, amit a második világháború után lemeszeltek, majd csak 2014-ben állítottak helyre. A közgyűlési terem másik dísze a 12 mázsa súlyú, 62 izzóból álló csillár.

A Városháza közelében található a bécsi Fellner és Helmer-féle cég tervei alapján készült épületben a Katona József színház. Előtte pedig egy barokk Szentháromság szobor áll, amelyet 1742-ben emeltek Conti Lipót Antal tervei alapján. Hagyományos fogadalmi oszlopról van szó, amelyet a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek.

Ezt követően visszafordultunk a Cifrapalota irányába, és végigsétáltunk a Rákóczi úton, ami kiváló választásnak bizonyult, ugyanis ezt eleve városi Sugárútnak szánták, így többi jellegzetes épület is övezi.

Például közvetlenül a volt zsinagógával szemben, a 3–5-ös szám alatt belefutottunk a volt Gazdasági Egylet Székházába, kaszinójába és bérházába, amely Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján épült 1910–11-ben szecessziós stílusban. Most az MTA Regionális Központja. Itt az emléktábla alapján 1913. február 1-jén Bartók Béla is koncertezett. Közvetlenül mellette pedig a Kecskeméti Törvényszék 1904-ben emelt épülete található.

A Rákóczi út végén található a Katona József park, benne a katona József múzeummal, illetve a park túloldalán a vasútállomással, viszont ide már nem mentünk be.

Összességében nekünk nagyon tetszett a látvány. Egy nagyon kellemes délutánt tölthettünk ebben a szép városban és ajánljuk mindenkinek, hogy menjen el, aki még nem járt erre.

További képeket itt találtok a Cifrapalotáról.

További képeket itt találtok a Református Újkollégiumról.

További képeket itt találtok a Nagytemplomról.

További képeket itt találtok a Barátok templomáról.

További képeket itt találtok a Városházáról

Íme az, ami még ezeken felül kimaradt.