Március 15-ei nagyszombati élményeinkről

Megérkezett a tavasz és az időjárás ugyan még nem volt nem teljesen ideális, de minket ez sem tántorított el attól, hogy kimozduljunk a március 15-ei hosszúhétvégén. Úti célunknak a Szlovákia nyugati részén fekvő történelmi várost, Nagyszombatot választottuk. Ezt a „Felvidék Rómájának” is nevezik a sok római katolikus temploma miatt. A település Szlovákia hetedig legnagyobb városa, amely Pozsonytól északkeletre a Kis-Kárpátok és a Vág völgye között található. A legrégebbi szabad királyi város, ezen kívül több évszázadon keresztül Magyarország fő egyházi központja. Egyetemi város is, hiszen a Nagyszombati Egyetem és a Szent Ciril és Metód Egyetem is itt található. A fallal körülvett óvárosi részt pedig 1987-ben városi műemlék-rezervátummá nyilvánították. A településen sok turista fordul meg, és ezt a pezsgést a kulturális rendezvényeinek és a sok szép látnivalónak köszönheti. Nagy népszerűségnek örvend például a „M. Sch. Trnavský Nagyszombati Zenei Tavasz” nevű rendezvény, amely nevét a városban született, ismert zeneszerzőről kapta, vagy a már 11 éve hagyományosan megrendezett „Dobrofest Trnava” countryfesztivál de az ősz eleji Nagyszombati vásár is ide csalogatja az embereket.

Utunk tervezésekor Regina mesélt már a városról (ő már járt itt könyvtáros kollégáival 2013 nyarán), így kíváncsian vártuk, hogy hat év alatt mi változott, de mielőtt élményeinkről beszélnénk íme pár információról a városról.

A források az itt kialakult települést a szláv eredetű Trnava néven említik, amely a trn szóból származik és tüskét jelent. Ez az itt átfolyó azonos nevű patak nevére utal. A város fontos szerepet töltött be a magyar történelemben: IV. Béla király 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, igaz ekkor Zumbotelnek hívták. Nagy Lajos királyunk gyakran tartózkodott itt 1382-ben bekövetkezett haláláig, több épületet neki köszönhetünk, de ezekről majd később írunk. 1432-ben rövid ideig a husziták uralták a várost, majd aranykorát a 16. században élte, mert fontos kereskedelmi központtá vált. 1543-ban, mivel a törökök elfoglalták Esztergomot, az esztergomi érsek a káptalannal együtt a városba költözött, ennek következtében a település a következő 300 évben Magyarország kulturális és egyházi központjává nőtte ki magát. 1615-ben Bethlen Gábor fejedelem itt kötött békét II. Rudolf császárral, amellyel Erdély függetlenségét biztosította. Bornemissza János serege 1621 nyarán itt verte meg Pálffy István császári ezredes seregét, majd el is foglalta a várost.

A város további fejlődését a Pázmány Péter által alapított egyetemnek, illetve a létrehozott nyomdának, könyvtárnak köszönheti. Az iskolát 1777-ben Budára költöztették, ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem. 1793-ban itt alakult meg a szlovák tudóstársaság, 1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásának volt a székhelye, majd a város 1920-tól jogilag is az akkori Csehszlovákiához került.

Miután megérkeztünk gyorsan találtunk parkolóhelyet, és alig vártuk, hogy felfedezzük a központot. Rengeteg templom látható a városban, amelyek szorosan kapcsolódnak a történelmünkhöz is. Itt van például Keresztelő Szent János székesegyház, amely Pázmány Péter által megalapított egyetem – a már említett ELTE elődje – temploma volt. Érkezésünkkor, épp az orrunk előtt csukták be a kapuját, mint később kiderült éppen tatarozzák. Szerencsénkre – amikor már délután a kocsihoz mentünk vissza – egy fotó erejéig bepillantást nyertünk ebbe az értékes templomba.

A barokk stílusú székesegyházat Pázmány Péter kezdeményezésére Esterházy Miklós nádor építtette 1629 és 1637 között a jezsuiták számára. A templom legfőbb patrónusa az Eszterházy család volt, akiknek a síremléke a templomban látható. A templom a vallási harcok során többször gazdát cserélt és az egyetem egységéhez tartozott. A külső homlokzatát dór, ión és korinthusi falpillérek tagolják. A külső fal egyszerűségét különböző méretű és formájú ablakok, szobrok és vakfülkék törik meg, ahol egy igazi barokk motívumot, a volutát is észrevettünk. A fülkékben 1680-as évekből származó apostolok szobrai kaptak helyet. A háromszögű timpanonnal díszített oromzatot a magas tornyok veszik körül. A díszes, faragott főkapu fölött az üldögélő angyalokat és az Esterházyak kőpajzsát láthatjuk.

Igaz, csak egy rövid időre kukkanthattunk be, így is szemünk elé tárult a belső tér legszebb része. A hatalmas fából faragott főoltáron több szobrászmester is dolgozott, amelyet végül 1640-ben fejeztek be. Ez a négy szintes oltár három oltárképpel rendelkezik, illetve 27 szent alakjaival díszítették. A képeken Jézus Krisztus megkeresztelését örökítették meg. A templom belső további ékességeit, a gyönyörű freskókat és a stukkós díszítéseket olasz mesterek (Rosa, Tornini és Conti) alkották. A mennyezeti freskó egy részét Gruber bécsi festő festette 1700-ban. A templom 1773-ig a jezsuiták tulajdonában maradt, majd a rend feloszlatása után 1977-től a pozsonyi-nagyszombati érsekség székesegyháza lett. A napóleoni háborúk idején lóistállónak használták, ezért lemeszelték a falakat, de ezt később helyreállították. Ha már felfedeztetek több jezsuita épületet, akkor ez a templom emlékeztethet benneteket a győri Szent Ignác-templomra, a trencséni Xavéri Szent Ferenc-templomra, illetve a kassai Szentháromság-templomra is. Reméljük a mostani felújítás után a templom szépségét teljes pompájában is láthatjuk egy újabb látogatás alkalmával.

Utunkat a 14. században épült Szent Miklós plébániatemplom felé folytattuk, ahol éppen véget ért a mise. A jelenlévő rengeteg ember és különböző egyházi személy miatt azt feltételeztük, hogy egy jelentős egyházi személyiség temetési szertartása zajlott. Szerencsére a kapuzárás előtt még meg tudtuk nézni a templom kincseit. Ez a hely is szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez, hiszen 1820-ig az esztergomi érsekség székhelye volt. A templom építését Nagy Lajos király kezdeményezte egy korábbi román stílusú templom helyén. A templom építése idején az épület előtti téren felépült az Érseki Palota, a plébánia, és az Oláh Miklós érsek által alapított szeminárium. A tér közepére pedig egy Szent József szobrot állítottak (lásd balra fent).

A háromhajós, kéttornyú gótikus bazilika barokk oldalkápolnákkal rendelkezik, de az évszázadok során többször átépítették, viszont az előterében megmaradtak az eredeti gótikus falfestmények. A boltíven az evangélisták attribútumai és a város címere látható. Az oldalkápolnákban az esztergomi érsekek értékes reneszánsz és barokk reliefes sírtábláit helyezték el. Az északi oldalhajó nyugati falán különösen értékes gótikus epitáfium látható a 14. század második feléből. A bazilikát Pázmány Péter utasítására egészítették ki barokk oldalkápolnákkal, barokk kórussal és orgonával, valamint kicserélték a szószéket, a padokat és a padlót is.

Az épület északi részén szintén barokk stílusban egy nyolcsarkú kápolnát alakítottak ki, melyben láthatjuk Könnyező Szűz Mária kegyképét. A képet 1546 óta a város oltalmazójaként tisztelik, mert a hiedelmek szerint először 1663-ban a párkányi csata előtt, majd a kuruc harcok alatt többször vért könnyezett. Egyébként ez a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata. Miközben a templom további kincseiben gyönyörködtünk, az oldalkápolnákban több esztergomi érsek barokk síremlékét fedeztük fel. A presbitérium délkeleti felében egy román kori osszáriumot találtak, mely Nagyszombat legrégibb szakrális építménye. Ha erre jártok nem szabad kihagyni ezt a több száz éves templomot, mert a benne rejtőző kincsek építészetileg és történelmileg is párját ritkítják. Ráadásul ez a város kulturális életének is fontos központja. Többek közt otthont ad a Nagyszombati Orgona Napok elnevezésű nemzetközi fesztiválnak is és ha már zene, akkor ne felejtsük el, hogy egy jelentős zeneszerzőnk, népdal kincsünk felfedezője, Kodály Zoltán az érseki főgimnáziumban érettségizett.

A székesegyház után a város központja felé vettük az irányt. Útközben a régi, esztétikus házak, barokk épületek díszítéseiben gyönyörködtünk. Az óváros központi helye is tele van szebbnél szebb építményekkel, ilyen például az 1793-ban épült copf stílusú városháza, vagy az 1831-ben empire stílusban, Bernhard Grünn építészmester tervei alapján kőből épült Ján Palárik Színház. E központi hely legmagasabb épülete a Tűztorony (lásd balra lent), ahol ma a turisták számára információs irodát is kialakítottak és aki kedvet kap, megnézheti a torony tetejéről a csodás panorámát. A borús idő minket most ettől eltántorított. Az 54 méteres tornyot 1574-ben építették reneszánsz stílusban, viszont egy tűzvész miatt 1683-ban újjáépítették. A torony délkeleti oldalán napórát, a barokk kupola tetején pedig aranyozott Mária szobrot láthatunk. Érdekesség, hogy a szobor belsejében 1930-as évekből származó iratokat találtak.

 

A tér közepét a barokk stílusú Szentháromság-szobor (lásd jobbra fent) uralja, melynek lábánál még mindig látható mécsesek emlékeztetnek mindenkit a tavaly meggyilkolt szlovák oknyomozó újságíróra, Ján Kuciakra, és menyasszonyára, Martina Kusnírovára.

Ebéd előtt a tér mellett egy félreeső utcában meglátogattunk még egy templomot, ahol éppen két idősebb hölgy takarított, de kedvesen, mosolyogva beengedtek. A gótikus templom külső homlokzata csak úgy vibrál a sárga árnyalattól, melyet Szent Jakabnak szenteltek a ferencesek számára. Ennek a templomnak az építését is Nagy Lajos király rendelte el. Közvetlenül a templom mellett található egy kolostor is. A 17-18. században a leégett templomot felújították Szelepcsényi György érsek támogatásával, ekkor barokk külsőt és berendezést kapott. A homlokzaton Assisi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal alakját láthatjuk. Itt található a legtöbb oltár: egy a kápolnában, kettő a szentélyben és tíz a főhajóban. A főoltáron Szent Jakab a felhőn lebeg egy fénykoszorúval. A templomot átmenetileg a protestánsok is használták.

A finom ebéd elfogyasztása után a régi Zsinagógát és a Nyugat-Szlovákiai Múzeumot néztük meg. A nagyszombati zsidó közösségről 1340-ből származik az első írásos adat, 1494-ben viszont kiűzték őket, és egészen 1783-ig vissza se térhettek. Igazából csak a 18. század közepére alakult ki jelentősebb közösség, így csak a század végére vált szükségessé egy reprezentatívabb zsinagóga építése. A ma is látható épület 1891-ben épült Jakub Gartner bécsi építész tervei alapján. A jellegzetes két tornyú épület már csak kívülről emlékeztet arra, hogy egykor ez a zsidó vallás szentélye volt, és a régi pompáját már csak régi dokumentumokban, fényképeken láthatjuk. Az idő és a háborúk annyira tönkretették, hogy az egykori funkcióját nem tudta betölteni. Az építkezés 1897-ben ért véget, majd egészen a második világháborúig működött. 1950-ben egy vállalat megvásárolta, és lifttel ellátott két szintes raktárrá alakította át. 1978-ban javaslat született arra, hogy felkerüljön a nemzeti kulturális javak listájára. 1993-ban a Ján Koniarek Galéria galéria vásárolta meg, amely egy teljes körű felújítás után ma is üzemelteti, és kortárs művészeti tárlatok bemutatására használja. Emellett koncerteket és előadásokat is tartanak itt. A zsinagóga előtt holokauszt emlékmű épült Artur Szalatnai-Slatinski építész tervei alapján. A fehér lemeszelt falak inkább nyomasztóak voltak számunkra és nem éreztük azt az atmoszférát, amit más zsinagógák látogatásakor tapasztalhattunk.

A nagyszombati kiruccanásunkat a Nyugat-Szlovákiai Múzeum kincseivel zártuk, amely számunkra a nap fénypontjává vált. A múzeum egy gazdagon díszített, gyönyörű, stukkókkal és domborművekkel tarkított klarissza kolostorban kapott helyet, ahol földrajzi, természeti, illetve történelmi kincsek segítségével ismerkedhetünk a térséggel. A látogatókat 2500 m²-es kiállítási területen várják, ahol az állandó tárlatok mellett minden évben húsz egyéb kiállítással csalogatják az érdeklődő közönséget.

Az épület a történelmi Magyarország első klarissza rendháza volt, amelyet Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére alapítottak 1238-ban. Az itt tevékenykedő apácák a ferences rend női ágához tartoztak, akik munkájuk során nagy hírnevet szereztek a leányok oktatásában és a szegények megsegítésében. Ezt 1782-ig zavartalanul végezhették. A hely történetében az újabb fordulópontot a második világháború jelentette, ugyanis a kolostor a háború alatt amerikai pilóták rejtekhelyévé vált. Végül múzeumot alakítottak ki benne.

A kedves fogadtatást követően a kiállítóhely magyar munkatársa érdekes dolgokat mesélt a tárgyakról. Különösen elnyerte a tetszésünket egy régi 19. századi zeneszekrény, amelynek hangját is hallhattuk.

A természettudománnyal foglalkozó gyűjteményben megismerhettük a térség élővilágát, az őshonos és a már kihalt állatokat. A Kis-Kárpátok geológiáját bemutató kiállítást minden korosztálynak ajánljuk. A sport rajongói is kedvükre nézelődhetnek az ezzel kapcsolatos termekben, ahol sportokkal kapcsolatos kiállításon, ahol különböző sport-ereklyéket, olimpiai egyenruhákat, sportmezeket láthatunk. A „Gótikus város” című tárlaton a város történelmét ismerhetjük meg. A kiállítások részeként bepillantást nyerhetünk az apácák munkájába is. Szerintünk az épület legszebb része a kolostor Oratóriuma, ahol szintén jellegzetes stukkókat fedezhetünk fel.

A népművészeti tárlat is bővelkedik látnivalóban. Itt a fazekas műhelyek kerámia tárgyaiban, a Nyugat-Szlovákiára jellemző népi öltözet elragadó csipkéiben gyönyörködhettünk.

A „Kampanológiai tárlat” is érdekes volt számunkra, ahol harminc darabból álló haranggyűjteményt nézhettünk meg, amelyeket Szlovákia teljes területéről válogattak. A legöregebb 1491-ből származik. Néhányat ki is próbáltunk, és mindegyiknek más volt a hangzása.

Nagyszombat, vagy ahogy a környéken nevezik a „szlovák Róma”, még biztosan tartogat számunkra látnivalót. Várnak ránk várak, kastélyok, így még biztosan visszatérünk. Addig is reméljük beszámolónkkal Ti is kedvet kaptok, hogy ellátogassatok ebbe a barokk szellemiségtől vibráló történelmi városba.

Itt találtok további képeket az Egyetemi templomról

Itt a Szent Miklós templomról

Itt az Érseki Palotáról

Itt a Zsinagógáról

Itt a Szent Háromság térről

Itt a Nyugat-Szlovákiai Múzeumról.

Itt a különféle díszítőelemekről és épületrészletekről

Itt pedig a további épületekről.