A padovai Scrovegni kápolna

A padovai Scrovegni kápolna Giotto di Bondione azon kevés freskóciklusai közé tartozik, amely komolyabb károk nélkül, a maga organikus egységében maradt ránk. Giotto már túl volt az assisi és római megrendeléseken, amikor Enrico Scrovegni, a Dante Isteni Színjátékában később pokolra "juttatott" (Pokol, 17. ének, 64-66. sor) Reginaldo Scrovegni bankár hasonló mesterséget űző fia megbízta, hogy fesse ki az apja lelki üdvéért emelt kápolnát. Giotto 1303 és 1305 között tartózkodott Padovában, és feltételezések szerint nem csak a freskókat, hanem az épület terveit is neki köszönhetjük.

Egy fogadalmi kápolnáról van szó, amely a - mostanra már lebontott - családi palota szomszédságában családi temetkezési helyként is szolgált. Eleve két bejárata volt: egy baloldalt, a család számára, ahonnan ma is belépnek a turisták, és a főbejárat, a hívek számára.

Az apszisban, a főoltár mögött található a megbízó sírja,

aki a főbejárat felett is megjelenik, amint felajánlja a Szűznek a kápolnát:

A belső homlokzat az Utolsó Ítéletet ábrázolja. A terv Giottóé, de a megvalósítás jórészt a segédeknek köszönhető. Ez alól kivétel a kápolna felajánlását ábrázoló jelenet, ami többek között azért is fontos, mert az ábrázolt személyek arányosak: hosszú évszázadok után megszűnt a hatalommal arányos nagyság ábrázolása, vagyis Giotto visszaadta az ember istenivel szembeni méltóságát.

Giotto a szentek és kárhozottak seregével több olyan mintát alkalmazott, amely másokat is megihletett. Elég csak Michelangelo Buonarroti Utolsó Ítéletére gondolni a Sixtusi kápolnában, ahol Sz. Bertalan úgy tartja a lenyúzott bőrét, rajta Michelangelo arcvonásaival, mint ahogy Giotto lógatta a kárhozottjait a saját kompozícióján.

A csillagokkal teli ég a teremtés nyolcadik napját, vagyis az örök végtelenséget ábrázolja. Az itt sorjázó nyolcszögű csillagok is a végtelent jelképezik.

 

Maiestas Domini ábrázolás a mennyezeten (részlet)

Az oldalfalak négy sávra oszlanak. A legalsó szintre, jobbra a hét erény, balra pedig a hét bűn trónszéken ülő, grisaille technikával megfestett alakja került.

Ezek egymással szemben párt alkotnak, mint:

fenn balra az igazságosság, jobbra az igazságtalanság;

lent balra a bőkezűség, jobbra pedig a fösvénység.

A második és a harmadik szintet bibliai jelenetek töltik ki, de a köztük található hamis építészeti elemeket is apróbb ótestamentumi epizódok díszítik. Pl. jobbra Jónást éppen elnyeli a cet, balra pedig Illést elragadja a tüzes szekér.

A legfelső sávból csak az Izsák feláldozását ábrázoló részt fotóztuk le.

A betlehemi gyermekgyilkosság képénél Giotto még az anyák arcán legördülő könnyet is ábrázolta.

Júdás csókja esetében Paolo Uccello is San- Romanói csata című alkotásánál is megfigyelhető a vonalak összevisszasága, csak itt nem fáklyákról, hanem lándzsákról van szó.

A halott Krisztus siratása című résznél - ha megfigyeljük a tekinteteket - egy angyal kivételével mindenki Jézus szemébe néz.

A Noli me tangere részleténél a katona úgy eldőlt, ahogy majd Piero della Francesca Feltámadás című freskójánál is láthatjuk.

A sort Jézus mennybemenetele, illetve Pünkösd zárja:

A kápolna melletti palotát 1827-ben lebontották, amikor elkezdődött az épület állagának a romlása. A helyzetet tovább súlyosbította a homlokzat vakolat rétegének eltűnése. Egy több évtizedes restaurálási folyamat eredményeképpen viszont jórész sikerült helyrehozni a károkat, és 2001 óta a turisták újra látogathatják. Megéri!