Aradi élményeink: tobzódás az eklektika és a szecesszió világában

A Bánát központjának, vagyis Temesvár megismerése során egy másik számunkra történelmileg fontos városba is ellátogattunk.

A Maros folyó két partján fekvő Arad lakosságának ma már alig tizenöt százaléka beszél magyarul. A neve a többi magyar településnevekhez hasonlóan személynévből keletkezett: valószínűleg az első kinevezett ispán neve lehetett Arad, Urod vagy Orod.

Utunk első állomását először nehezen találtuk meg, de végül az aradi vártól nem messze eljutottunk a mesterséges domb tetejére épített emlékműhöz.

Az obeliszk formájú alkotás az aradi vértanúknak állít örök emléket. A sötétszürke gránitból készült építményhez 15 lépcsőfok vezet fel, ami kiemeli a síkságból. Egyik oldalán a kivégzés dátuma, a többi oldalán a vértanúk neve szerepel kivégzésük sorrendjében. Valójában nem itt haltak meg a tábornokok. A golyó általi kivégzésekre az aradi vár sáncai mellett, a kötél általi kivégzésekre pedig az Obeliszktől 200 méterre északra, a Vesztőhelyen került sor, de ez volt a legközelebbi látogatható hely a civilek részére. Az 1932-ben föllelt, illetve az Arad megyében található összes vértanú hamvait 1974. október 6-án, a 125. évforduló alkalmából temették el kis koporsókban az obeliszk alá. Érdekes látványt nyújtott számunkra, hogy a műemlék közvetlen közelében sportpályákat alakítottak ki.

A talpazat felirata, ami a koszorúk miatt nem látszik:

„AZ ARADI TIZENHÁROM VÁRTANÚ KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE EMELTETETT 1881. OKTÓBER 6.-ÁN”

1974-ben egy kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el az emlékmű hátsó oldalán:

„IN MEMORIA GENERALILOR

AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic!) KARL, NAGY JÓZSEF, PÖLTENBERG ERNEST, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY

DIN ARMATA REVOLUŢIONARǍ MAGHIARǍ DE LA 1848-49. EXECUTAŢI LA 6 OCTOMBRIE 1849 DIN ORDINUL AUTORITǍŢILOR IMPERIALE HABSBURGICE.

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE, AKIKET 1849. OKTÓBER 6.-ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK”

Elhaladtunk a meglehetősen rendezetlen vár mellett, majd utunk következő állomása a folyóparton fekvő Kultúrpalota lett volna, ha nem egy felállványozott munkaterület tárult volna a szemünk elé. Kívülről néhány jellegzetes épületrészt azért megszemléltünk. A több stílusjeggyel rendelkező épület Szántay Lajos építész tervei alapján készült 1911-1913 között. Szabálytalan ötszög az alaprajza, homlokzata oszlopos, bejárata timpanonos, tornya négyszögű. Oldalhomlokzatát román, gótikus és reneszánsz elemek is díszítik. Előcsarnokában menyházai márványt használtak, belsejét szecessziós növényi és geometriai motívumok uralják. A kupolafestmény a naprendszert és a Halley-üstököst ábrázolja.

Ma a Kultúrpalotában működik az Arad Megyei Múzeum és az Aradi Filharmónia. A kiállítás állítólag 1848-as történelmi emlékeket is bemutat. Remélhetőleg a honlapjukon tájékoztatják majd a potenciális érdeklődőket, ha befejezik a renoválását.

Bizakodva indultunk tovább más múzeumokhoz, de nem jártunk szerencsével. Végül nagy nehezen egy őrtől azt a tájékoztatást kaptunk, hogy ezen a napon (2017. december 30.) minden múzeum zárva tart Aradon, vagyis nem szabad készpénznek venni a honlapon található információkat, mivel az egy szóval se említette, hogy változott a normális nyitvatartási rend. Mi viszont nem adtuk olyan könnyen fel, mivel Arad nem csak a múzeumokból áll, így a belváros felé vettük az irányt.

Eredetileg a város központjában, a Czigler Antal vagy Győző tervei alapján készült Ioan Slavici színház – régi nevén Új Színház, majd Aradi Állami Román Színház – háta mögött állt 1890 és 1925 között a Zala György által készített Szabadság-szobor, amely az 1849-ben kivégzett aradi vértanúknak és a magyar szabadságharcnak állít emléket. A műemlék tetején a szabadságot jelképező – Szent István kardjára támaszkodó – Hungária magasra tartja a babérkoszorút, fején és hátán Mátyás király Fekete seregének sisakja, illetve pajzsa látható. A többi alak az ébredő szabadságot, a harckészséget, az áldozatkészséget és a haldokló harcost szimbolizálja. A tizenhárom aradi vértanú arcképét a talapzaton formázták meg. A szoborcsoportot több tízezer ember adományából készítették. Ezt 1925-ben lebontották, részei évekig különböző raktárakban kallódtak. 1956-ban megkísérelték újbóli felállítását, de később lemondtak a tervről. 1999-ben a magyar és a román igazságügyminiszter között létrejött megegyezés eredményeként kezdték meg újból a javítását, de csak 2004 áprilisában került az új helyére. Ma a Megbékélés parkjában, a Ioan Bolborea szobrász tervezte román diadalívvel szemben áll. Ezen Havasalföld, Erdély és Moldva 1848-as mozgalmai vezetőinek a domborművei találhatóak, köztük Nicolae Bălcescu, Avram Iancu és M. Kogălniceanu. Ugyanitt szerepel Avram Iancu megbékélése Kossuth Lajossal.

A Közigazgatási palota épülete eredetileg Lechner Ödön – a 19. század egyik jelentős építésze – tervei alapján készült volna, de a város alacsony költségvetése miatt a kivitelezés már nem valósulhatott meg. Pekár Ferenc műépítészt bízták meg egy új, kisebb kaliberű terv elkészítésével. Az épületet 1877-ben avatták fel. Az 54 méter magas főtorony Svájcból hozatott órája egy évvel később került a helyére. Az épület ma a Polgármesteri Hivatalnak, a Megyei Tanácsnak és a Prefektúrának ad otthont. Az épület mögötti parkban látható az első világháború áldozatainak tiszteletére emelt, úgynevezett Rafiroiu-kereszt.

Tovább sétálva a városban sok gazdagon díszített épületet láthattunk. A központ meghatározó tengelye a Revoluţiei (Forradalom) sugárút. A sugárút egyik végén található, a korábban már említett Új Színház. Ez 1874-ben épült, avatásán még Ferenc József is jelen volt. Sajnos az épület az átadás után hét évvel kigyulladt, az újraépítést Halmay Andor építészre bízták. A színház színvonalára jellemző, hogy a Budapesti Vígszínház megnyitásakor Ditrói Mór igazgató az aradi prózai együttes jó néhány tagját a fővárosba szerződtette. Később több román társulat is csatlakozott a színházhoz. A ma 562 férőhelyes nagyteremben a helyi román társulat tart előadásokat, magyar társulatok vendégszereplőként lépnek fel színpadán.

Az épület előtt látható Szentháromság oszlopot a lakosság pénzadományaiból építették annak emlékére, hogy az Úr megszabadította Aradot a pestistől 1737–1738-ban. 1957-ben a kommunista hatóságok eltávolították eredeti helyéről, majd az 1989-es forradalom után több polgári és vallásos szervezet kifejezte kívánságát, hogy a műemléket állítsák vissza, de erre csak 2007-ben került sor. A műemlék 12 méter magas mészkő obeliszkből áll, rajta egy bronz szoborcsoporttal, amely a Szentháromságot jelképezi.

A színház szomszédságában, közvetlenül Arad főutcájára néz a Páduai Szent Antalnak szentelt minorita templom. Építése 1904-től több évig húzódott, végül 1911-ben avatták fel. A Szabadság-szobor részeit egy ideig itt is tárolták. A templom Tabacovics Emil tervei alapján készült, eklektikus stílusban, amely klasszicista, barokk és reneszánsz építészeti elemeket is felvonultat. A bejárat boltíves oszlopos és a kapu felett Michelangelo "Pietà" című szobrának hiteles másolata kapott helyet.

A templombelsőt a főbejáraton át közelíthetjük meg, ahol kör alaprajzú, kupolás előcsarnokba jutunk. A kupola belső felületét építészeti elemeket imitáló stukkóelemek díszítik. Az előcsarnokot, a belső részeket és a szentélyt egyaránt velencei mozaikpadló borítja. A templom öt szakaszból áll, melyeket egy-egy téglalap alakú csehboltozat fed. Az oszlopok, pillérek törzsét, valamint a párkány egyes tagozatait sárgás műmárvány borítja. A hajó festményeit Lohr Ferenc és Bogdánffy Pauli Erik készítette, ezek Krisztus életének jeleneteit ábrázolják. A mellékoltárok közül a két jobb oldali a lebontott minorita templomból származik. A Templom utca felé eső oldalon az első mellékoltár azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent István felajánlja Máriának országát, koronáját. A kép Benczúr Gyula hasonló témájú, a budapesti Szent István Bazilikában található képének másolata. A templom félkörös záródású ablakait, Árpád-házi és más szenteket ábrázoló, színes ólomüveg-ablakok díszítik. A fehér márvány főoltár felett Padova-i Szent Antal életéből inspirált freskó látható. A falon illuzionisztikus ábrázolás (id. Vastagh György festménye) egészíti ki az oltárt.

A templomban magyarul, románul, és németül celebrálnak szentmisét.

A katolikus templom és a színház közötti sarokban láthatjuk a régi nevén Fehér Kereszt, ma Ardealul nevet viselő szállodát. Ezt 1840-ben építették Franz Mahler tervei alapján. A helyén korábban is vendégfogadó állt, és egészen 1868-ig az épület előtt álltak meg a postakocsik. A szálloda vendége volt 1874-ben az Új Színház megnyitójára érkező Ferenc József is, de rajta kívül jeles művészek is megfordultak itt, mint például Liszt Ferenc, ifj. Johann Strauss, Johannes Brahms, Jules Massenet, Octavian Goga, George Enescu, Ady Endre és Arany János.

Már a Közigazgatási Palota felé haladva a 96. szám alatt találjuk a Hermann Palotát. Ezt Hermann Gyula az 1880-as évek legelején építtette, és Tóth András épületszobrászt (Tóth Árpád költő édesapját) bízta meg a ház díszítésével. Az ő alkotása a főbejáratot őrző Sámson és Herkules szobra. Az épület eklektikus stílusú, díszítőelemei leginkább a barokk formavilágából merítenek.

A Hermann Palota mellett, a 92. szám alatt található a Vasile Goldiş Egyetem szecessziós épülete, vagyis a Szabó Palota. Mellette, 90. szám alatt található a Reinhardt Palota. A Szabó palotát szecessziós stílusban építették a 19. század második felében. A tulajdonos, Szabó Albert üvegáru és porcelán kereskedő, valamint a királyi és császári udvar beszállítója volt, így egy lenyűgöző homlokzatot rendelt. Az 1948-as átalakítások miatt vesztett nagyszerűségéből, de továbbra is különlegességnek számítanak a homlokzat floreális díszítései. A Reinhardt Palota is szecessziós stílusú. Az eredeti épületet a tulajdonos, Reinhardt Fülöp bútorgyáros és tervező 1897-es halála után, 1898-ban azért alakíttatták át szecessziós jellegűvé, hogy a palota a korabeli legdivatosabb stílusban tündököljön.

A sugárút másik oldalán, a 79. szám alatt található a Megyeháza (ennek a hasonmását lásd a 81. szám alatt, ugyanis az 1870 és 1871 között épült volt prefektúra tervezésekor az építész lemásolta a Megyeháza épületének számos elemét). A Megyeházát 1821-ben neoklasszikus stílusban építették. 1848-ig az épület pincéi börtönként működtek. Az emelet falán emléktábla olvasható, miszerint 1918. november 13-16-án itt találkozott a Jászi Oszkár és a Iuliu Maniu vezette magyar és román delegáció. Maniu igazából csak 14-ére érkezett Aradra Bécsből, így a tárgyalások ténylegesen csak ekkor kezdődtek meg Erdély sorsáról. Erről lásd például ezt a tanulmányt.

Pár háztömbbel arrébb, már a Közigazgatási Palota szomszédságában, a 77. szám alatt található a Pénzügyi Palota. Ezt a 19. század végén építették eklektikus stílusban a megyei kincstár részére. Ma az Aurel Vlaicu Egyetem működik benne. A Közigazgatási Palotával átellenben, a Bulevardul Revoluției és a Strada Horia sarkán található a Neumann Palota, amit 1891-1892 között építettek Milan Tabaković tervei alapján. A palota három utcával határos, így három bejárata is van. Ez Arad egyik legnagyobb lakóháza. A Revoluţiei sugérút felőli részen lévő bálterem most a Vasile Goldiş Egyetem 200 férőhelyes előadóterme. (a képen baloldalt az Aurel Vlaicu Egyetem épülete, jobb oldalt a Közigazgatási Palota látható. Az őket elválasztó utcán pont szembe van velünk a Neumann palota sarka).

A Neumann Palota mögött, a Horia és az Episcopiei utcák által közrezárt szabálytalan telken, 1905–1911 között épült a tervezőjéről és tulajdonosáról elnevezett Szántay-palota. Három szintes, szecessziós stílusú, "L" alaprajzú épületről van szó, amely eredetileg is bérpalotának épült. Az épület sarkát díszes bádogosmunkával, épületszobrokkal és kovácsolt vas elemekkel hangsúlyozott torony díszíti. Ezt lásd a szomszédos képen. A magasra emelkedő pinceszintjén mára különféle üzletek kaptak helyet, amelyek némileg átalakították a homlokzatot.

Már a Közigazgatási palota túloldalán található a Csanádi Palota, amit 1892–1894 között építtetett az Arad-Csanádi Egyesült Vasúti Társaság az Ybl Miklós-féle tervezőiroda tervei alapján. Az épület kapualjai alatti naiv festmények a vasúttal kapcsolatos tevékenységet ábrázolják. A képét lásd lenn.

A Közigazgatási Palota másik oldalán is érdemes sétálni, hiszen arrafelé is csodálatos épületek találhatóak, de mi inkább siettünk vissza Temesvárra, mert más programunk volt. Legközelebb, amikor Aradon járunk, remélhetőleg a Múzeumról is részletesebben fogunk tudni írni, illetve akkor a többi látványosságról is közlünk majd fotót. A további látványosságokról lásd ezt az útikönyvet.

További fényképeket itt találhatsz.

A poszton közölt fényképeket nagy felbontásban itt látod.